Hogyan fog működni az intézményfenntartó központ?

Milyen előnyei lehetnek a központ létrehozásának?

– Az állami intézményfenntartás egyenlő hozzáférést, biztonságot és kiszámítható iskolarendszert teremt az egész országban. A fenntartói feladatok átvétele után megindulhat a különbségek felszámolása, az oktatás színvonala ugyanis nem függhet attól, hogy egy önkormányzat anyagi nehézségekkel küzd-e vagy sem. Mi több, iskolákat sem lehet pusztán azért bezárni, mert az önkormányza­tok pénze elfogyott.

Nem kell attól félni, hogy így könnyebb lesz egy iskolát bezárni?

– Nincs ilyen szándék. Ezt ékesen bizonyítja, hogy a háromezernél kisebb lélekszámú települések esetében még a működtetést is átveszi az állam az önkormányzatoktól. Az új köznevelési törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben igény van rá, már nyolc főtől alsó tagozatot kell indítani minden településen.

Milyen változást érzékelnek a pe­dagógusok?

– A pedagógusok csak kedvező dolgokat tapasztalnak majd. Az új rendszerben szakmai tanácsot, szakmai segítséget kaphatnak minden járásközponti tankerületben. Ilyen szakmai támogatást egy kistelepülési tanító eddig csak a legközelebbi nagyváros oktatási irodájában kaphatott. A tankerületi igazgatóságokat a járások székhelyén, azaz százkilencvennyolc helyen alakítjuk ki.

Hány intézmény kerülhet a központ irányítása alá?

– Úgy számolunk, hogy csaknem háromezer intézményt veszünk át az önkormányzatoktól. Jelenleg a Belügyminisztérium egy erre kialakított honlapon gyűjti a települések szándéknyilatkozatait szeptember végéig. Ha egy háromezer lélekszámúnál kisebb település úgy dönt, továbbra is működtetné az iskoláit, megteheti. Bonyolultabb eset, ha a fordítottja történik, vagy­is ha egy ennél nagyobb település nyilatkozik úgy, hogy az intézményei működtetésére nem képes. Ebben az esetben a kincstárhoz beküldött adatok figyelembevételével a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvételével működő tárcaközi bizottság javaslata alapján hoznak döntést arról, hogy a működtetést átveszi az állam, vagy sem. A képviselő-testületeknek október harmincadikáig kell a végleges döntésüket meghozniuk.

Mi alapján dönt a bizottság?

– A bizottság az adott település költségvetési adatai alapján alapvetően azt vizsgálja, képes-e az önkormányzat arra, hogy működtesse az intézményeket. Fontos tudni, hogy egy település nem válogathat az iskolái között, nem mondhatja, hogy ezt az általános iskolát még tudom működtetni, de azt a gimnáziumot inkább átadnám az államnak. Tehát vagy működteti a tulajdonában álló iskolákat, vagy nem.

Mit jelent majd, ha egy iskola állami fenntartásba kerül?

– A KIK feladata elsősorban a pedagógusok és az ő munkájukat segítők bérének biztosítása, valamint a szakmai munka irányítása lesz. Ahol az állam lesz a működtető, ott a fűtéstől a bérek kifizetésig mindenért az állam vállal kezességet. Azt szeretnénk, hogy az átvétel azt jelentse, még gondosabb kezekbe kerül az intézmény, amely továbbra is a településé, a helyi közösségé marad. Hiszen a gyerekek és a pedagógusok ugyanoda járhatnak, s idővel javuló körülmények várják őket.Az állam az uniós fejlesztéseket oda tudja irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

Mi lesz a „jó” iskolákkal?

– A törvényben rögzítetteken túl az önkormányzatok – a sajtóhírekkel ellentétben - köthetnek egyedi megállapodásokat. Amelyeknek anyagi lehetőségei megengedik, változatlanul finanszírozhatják az olyan többletszolgáltatásokat, mint például a nyelvi előkészítő osztályok vagy az úszás-, esetleg lovaglásoktatás.

Milyen beleszólása lesz a központnak az iskolák szakmai munkájába?

– A munkáltatói jogokat az intézményfenntartó központ gyakorolja, a szakmai munka színvonaláért természetesen továbbra is az igazgató felel. Mivel a jövőben nem kell gazdasági kérdésekkel foglalkoznia, nem kell források után „szaladgálnia”, ezért a napi munkára sokkal nagyobb figyelmet fordíthat majd. A túlmunka elrendelése vagy éppen a helyettesítési rendszer működtetése a tankerületekre hárul, de az iskolaigazgató tesz majd javaslatot a tantárgyfelosztás kialakítására, azaz hogy mely órákat mely pedagógusok lássák el, vagy kit vegyenek fel a szülni ment kolléganő helyére.

A nagy szervezet nem lesz bürokratikus?

– Nem, ez nem fordulhat elő. Korábban kisebb méretben ugyan, de az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, illetve az Oktatási Hivatal szervezetépítésében kedvező tapasztalatokat szereztem. Bízom abban, nagyban is lehet ezt jól csinálni. A tankerületek vezetői és a polgármesterek között partneri kapcsolatnak kell kialakulnia, a felmerülő gondok megoldására kell törekedniük. Semmiképpen nem egy egymásra mutogató, hanem egy hatékony rendszer létrehozásán fáradozunk. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ha elromlik a zár, és bent ragadnak a tanulók a teremben, akkor az önkormányzat arra vár majd, hogy a tankerületből érkezzen egy karbantartó, aki kicseréli a zárat az ajtón. De mindezt nem bízzuk a véletlenre, hanem megfelelő együttműködési megállapodások megkötésével gondoskodunk a gyors és hatékony zavarelhárításról.

Mi lesz a gyakorlóiskolákkal?

Szó volt róla, hogy állami finanszírozású intézményekként ezek is a Klebelsberg Központhoz kerüljenek. A költségvetés tervezésekor viszont a felsőoktatás sorában maradtak a gyakorlóiskolák. Esetükben ugyanis nem értelmezhető az önkormányzati fenntartás, hiszen az állam a felsőoktatási intézményeken keresztül finanszírozza ezeket. A gyakorlóiskolák tehát a korábban megszokottak szerint működnek a jövőben is.

(Anyagunk a Magyar Hírlap interjúja alapján készült)