Nincs élethosszig tartó tanulás - kevés magyar felnőtt tanul

A most első alkalommal összeállított jelentésben, amelyet az Európai Bizottság és a NESSE (Network of Experts on Social Sciences of Education and Training - Oktatási és Képzési Társadalomtudományok Szakértőinek Hálózata) készített, szerepel: alapvetően Észak-Dél irányú megosztottság tapasztalható; a legalacsonyabban képzett Olaszország, Görögország és Spanyolország lakossága, ahol jóval negyven százalék fölötti azoknak az aránya, akik csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.

A tanulmány tanúsága szerint Magyarország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legkevesebb a csak alacsony végzettséggel rendelkező ember, a többi hat régióban 24,7 és 42,9 százalék közé tehető az alacsony végzettségűek aránya.

Felsőfokú végzettséggel a britek, a belgák, a svédek és a hollandok közül rendelkeznek a legtöbben. Magasan képzettek az Írország déli részén élők és a finnek is; ezekben a térségekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24 és 40 százalék között van.

Magyarországon a közép-magyarországi régióban az emberek negyede-ötöde rendelkezik diplomával, a többi térségben viszont kevesebb mint minden hatodik ember végzett egyetemet vagy főiskolát. A legkevesebb diplomás Románia, Olaszország és Portugália különböző térségeiben él, ahol a lakosságon belüli arányuk 7 és 8,6 százalék közé tehető.

A kutatás kitért az élethosszig tartó tanulásra is, amelyet a 25 és 64 éves kor között, képzésben vagy oktatásban részt vevők hányadával határoz meg. Magyarországon ez egyik térségben sem éri el a 2,4 százalékot. A legkevesebb felnőtt Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban vesz részt valamilyen képzésben vagy oktatásban, van ahol a tanuló felnőttek aránya az 1 százalékot sem éri el. A legtöbb 25 és 64 év közötti Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban tanul.

A Bizottság a jelentés alapján megállapítja, hogy továbbra is nagy eltérések vannak abban, hogy az uniós polgárok melyik tagállamban milyen szintű oktatáshoz jutnak hozzá és milyen végzettséget szereznek, annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőség segítésére. Az Európai Bizottság a jelentés megállapításainak birtokában felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek többet az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.

Minden európai polgárnak lehetőséget kellene kapnia, hogy jó minőségű oktatásban és képzésben részesüljön, függetlenül attól, hogy hol él - jelentette ki Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság ciprusi tagja, aki az oktatásért felel.

A jelentés az összegyűjtött adatok alapján azt a következtetést vonja le, hogy az emberek végzettségében tapasztalható eltérések akadályozzák a régiók és a gazdaság fejlődését és elősegíti az "agyelszívást" a fejlettebb térségek irányába. A jelentés úgy véli, hogy a végzettségekben és képzettségekben tapasztalt eltérések jellege és társadalmi hatása térségenként eltér, ezért a szakértők általános megoldások helyett egyedi, térségspecifikus politikák kidolgozását javasolják.

Az Európai Bizottság közleményében az is szerepel, hogy a testület novemberben készül elfogadni új stratégiáját a "képességek újragondolásáról", amely a képzettségekben és végzettségekben tapasztalható egyenlőtlenségekre is kitér majd, 2013-ban pedig javaslatokat terjesztenek a tagállamok elé arra vonatkozólag, hogyan javítsák az esélyegyenlőséget az oktatás és képzés területén.

(Cikkünk az MTI anyaga alapján készült.)