Mihez kezdhet az, akit nem vettek fel főiskolára?

A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után sokan gondolkodnak ezekben a napokban azon, mihez is kezdjenek, hiszen az általuk választott szakra nem sikerült bejutni. A Magyar Oktatási Tájékoztató (www.mot.hu) összeállításából a diákok és szüleik megtudhatják, milyen tandíjmentes képzések közül lehet még választani, és melyiknek milyen előnyei vannak.

FSZ képzés – idén utoljára a szakközépiskolákban

Az egyik lehetőség a felsőfokú szakképzés (FSZ). Ezek két éves, nappali tagozatos képzések, az Országos Szakmai Jegyzékben 55-tel kezdődik a számuk. Kétféle módon is el lehet végezni ezeket, mert felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyaránt indíthatnak ilyeneket. Különbség

a jelentkezés módjában van, ugyanis amíg a főiskolák, egyetemek által indított FSZ képzésekre a felsőoktatási felvételi jelentkezés keretében kell jelentkezni, és felvételi pontok alapján döntik el, hogy ki kerülhet be ezekre, addig a középiskolák felsőfokú szakképzéseire augusztus végéig lehet jelentkezni, és a felvételhez elegendő, ha a jelentkező sikeres érettségi vizsgát tett, a tanulmányi eredményt csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Néhány FSZ képzés esetében nyelvvizsga-bizonyítvány vagy megfelelő nyelvtudás a feltétel, mert anélkül a diák nem tud részt venni a képzésben.

Könnyebb elhelyezkedés a sok gyakorlatnak köszönhetően

• A felsőfokú szakképzések többsége olyan végzettséget ad, amellyel a munkaerőpiacon könnyen el lehet helyezkedni – mondja Borbás Anikó, a BKF Szakközépiskola igazgatója. – Magas, 50-60%-os, a gyakorlati órák aránya ebben a képzési formában, és 360 órás, összefüggő szakmai gyakorlat is a képzéshez tartozik. Így a tanulók vállalkozásoknál, vállalatoknál, valós munkatapasztalatokat szerezhetnek. Intézményükben az idegenforgalmi szakmenedzser, a vendéglátó szakmenedzser, valamint a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző képzés a legnépszerűbb.

Családi pótlék és más ellátás is jár

A felsőfokú szakképzés előnye az is, hogy az ebben résztvevő fiatal tanulói jogviszonyban marad, tehát jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra, sőt Diákhitelt is igénybe vehet (ezeknek az előnyöknek a jelentős része azonban csak a szakközépiskolákban, tanulói jogviszony mellett jár). Szakközépiskolában 18-23 éves korig lehet elvégezni FSZ képzést. További előnye ennek a képzési formának, hogy a felsőoktatási felvételi során 24 plusz pontot jelent, ha valaki szakirányos alapszakon tanul tovább, tehát ha

például idegenforgalmi szakmenedzser képzés elvégzése után úgy dönt, hogy turizmus-vendéglátás alapszakra jelentkezik. A két év alatt tanult tantárgyakat is beszámítják a főiskolai, egyetemi tanulmányok során. Az FSZ képzések ingyenesek az OKJ végzettséggel még nem rendelkező fiatalok

számára. A középiskolák plusz szolgáltatásokért, például nyelvórákért,kérhetnek térítési díjat, de ez általában nem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

Fontos tudni, hogy a felsőoktatást és a szakképzést érintő változások ezt a képzési formát is érintik.

A pontos feltételeket tartalmazó kormányrendelet csak néhány hét múlva jelenik meg, azt már lehet tudni, hogy szakközépiskolában utoljára a 2012/2013-as tanévben kezdhető el felsőfokú szakképzés, jövőre már csak felsőoktatási intézmények indíthatják, és csak felvételi eljárás keretében lehet már jelentkezni ilyen típusú képzésekre.

OKJ szakmai képzések érettségi utáni szakközépiskolában

A másik lehetőség, hogy emelt szintű szakképesítés szerezhető érettségi után iskolarendszerű, tandíjmentes képzés keretében. Ezek is négy, illetve két féléves, nappali tagozatos képzések, a választható szakmák jelzése az Országos Képzési Jegyzékben 54-es (emelt szintű) vagy 52-es (középfokú) számmal kezdődik. Szakközépiskolák indíthatnak ilyen képzéseket, ezekre is csak az érettségi bizonyítvány megszerzése a felvétel feltétele, annak eredményét csak túljelentkezés esetén veszik figyelembe. Természetesen, ha a szakma megkívánja, akkor ezeknél a képzéseknél is feltétel

lehet egyéni alkalmasság vagy nyelvvizsga-bizonyítvány.

Diploma mellé is érdemes OKJ végzettséget szerezni

• Sokan még felsőoktatási tanulmányaik mellett is választanak szakképzést, hogy az elméleti ismereteiket piacképes gyakorlati tudással egészítsék ki – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó, a Számalk Szakközépiskola igazgatója. - Az érettségivel rendelkezők számára is nagyon hasznosak ezek a képzések, hiszen két év alatt olyan tudásra tehetnek szert, amellyel valóban munkát tudnak vállalni. Intézményünkben a legkedveltebb képzés a légiutas-kísérő, az alkalmazott grafikus, a mozgóképi animációkészítő, az internetes alkalmazásfejlesztő és a pedagógiai asszisztens képzés.

Ennél a képzési formánál is elmondható, hogy a fiatal tanulói jogviszonyban marad, jogosult lesz társadalombiztosítási ellátásra, árvaellátásra, diákigazolványra, és 20 éves koráig családi pótlékra. A nappali tagozatos képzések az OKJ végzettséggel még nem rendelkezők számára ingyenesek, de

a plusz szolgáltatásokért itt is kérhetnek szolgáltatási díjat vagy alapítványi hozzájárulást, amely ezeknél a képzéseknél sem haladja meg a havi 5-6000 forintot.

FSZ képzést vagy emelt szintű szakképzést válasszunk?

• A hozzánk jelentkezőnek sosem képzési formát ajánlunk, mindig azt kérdezzük, mi az, ami érdekli, mivel szeretne foglalkozni, és az alapján ajánlunk neki iskolánk harmincöt képzése közül – mondja dr. Sediviné Balassa Ildikó. – Aki tovább is szeretne tanulni, annak a választott szakjához kapcsolódóan keresünk OKJ szakképzést, nem is a szint a lényeges, sokkal inkább az, hogy a fiatal hol szeretne elhelyezkedni, mit szeretne csinálni, ehhez adunk tanácsot diáknak is, szülőnek is, és ajánlunk a 6 felsőfokú, 7 középfokú és 22 emelt szintű képzésünk közül a diák számára a lehető legmegfelelőbbet. Érdemes minél hamarabb végiggondolni a lehetőségeket, mert idén a változások miatt a tavalyinál is nagyobb túljelentkezésre számítanak a középiskolák. Ha nagyon sok a pályázó, akkor a jelentkezési sorrend és az érettségi eredménye alapján rangsorolunk a felvételnél. Sok szülő csak szeptemberben szembesül azzal, hogy addig halogatták a döntést, hogy végül a gyermekük nem került be egyetlen középiskolába sem, és megszűnt a tanulói jogviszonya, ami azzal jár, hogy nem jogosult ellátásokra. Természetesen az is nagyon fontos egy fiatal esetében, hogy ha nem került be az áhított felsőoktatási szakjára, és érettségivel nem talál állást, akkor ne csak szükségmegoldás szülessen, hanem egy jó iskolában, színvonalas képzésben vegyen részt, tanuljon idegen nyelvet, ami előnyös a jövője szempontjából.

Bár mind a felsőfokú, mind az emelt szintű szakképzésekre elvileg augusztus végéig lehet jelentkezni, azért azok, akiket nem vettek fel a felsőoktatásba, ne várjanak a döntéssel az utolsó pillanatig. Amíg ugyanis tavaly FSZ képzésre a felsőoktatási intézmények 10 000 hallgatót vehettek fel, idén már csak 3500-at, így akik ott lemaradtak, valószínűleg idén szakközépiskolai képzést fognak keresni. A következő hetekben nagy rohamra számítanak a középiskolák, akik még a pótfelvételi eljárás ponthatárhirdetését, augusztus 29-ét várják a döntéssel, azok könnyen lemaradhatnak az idei tandíjmentes továbbtanulási lehetőségekről.