A részképzések és a külföldi szakmai gyakorlat népszerű

egyetem, mesterképzés, alapképzés, főiskola, Ba, Bsc

Sok szó esik manapság azokról, akik diplomával a zsebükben - a jobb élet reményében - külföldre költöznek, de keveset beszélünk azokról, akik azért mennek világot látni, hogy az évek alatt szerzett tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Pedig ők is egyre többen vannak.

Hazánkban az évente honosított diplomák száma az elmúlt tíz évben nem emelkedett, de az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint az elmúlt öt évben megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása. Az egyetemisták azonban nemcsak szemináriumokon vitatkozhatnak, vagy előadásokat hallgathatnak az országhatáron kívül: egyre több a lehetőségük ugyanis arra, hogy szakmai gyakorlatot szerezzenek külföldön.

  • A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik. Bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő - mondta el dr. Mészáros Gábor, az OH Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője. A statisztikák azt mutatják, hogy egyelőre népszerűbbek a rövidtávra szóló külföldi lehetőségek, a mesterfokozatnál is gyakoribb az egy-két szemeszterre szóló tanulmányi ösztöndíj, vagy a más országban teljesített szakmai gyakorlat. A külföldi résztanulmányok beszámítása azonban a honosítással ellentétben már nem az OH hatásköre, hanem a felsőoktatási intézmények joga és feladata.

Cikkünk az edupress.hu anyaga nyomán készült

Olvasson tovább!