Változtatni kell a hallgatói szerződéseken

Ba, Bsc, egyetem, mesterképzés, osztatlan képzés, pótfelvételi, alapszak

Nem léphet életbe a hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet, módosítani kell a felsőoktatási törvényt is, így döntött az Alkotmánybíróság. A testület a megsemmisítéskor formai okokra hivatkozik, de az indoklásban jelezte, hogy a szabályozás közvetlen hatással van a hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Ezért valószínű, hogy a törvény megalkotásakor valamennyire módosítani fognak az eredeti elképzeléseken.

Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a Kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Nftv. kifogásolt szabályai felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, így a kormányrendelet nem lép hatályba.

Mindezek ellenére hallgatói szerződés valószínűleg lesz majd, de hogy pontosan milyen feltételekkel, azt egyelőre nem lehet tudni.

A kormány az Alkotmánybíróság (Ab) döntésére úgy reagált, hogy tiszteletben tartja azt, és nem rendeletben, hanem törvényben szabályozza a hallgatói szerződés tartalmát - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.

A közleményben kiemelték: ennek megfelelően módosul majd - az eredeti célokat követve, és az Ab határozatát figyelembe véve - a felsőoktatásról szóló törvény.

Felidézték, hogy a kormány januárban fogadta el a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletet, amely az ösztöndíjban, illetve részösztöndíjban részesülő hallgatókkal megkötendő szerződés részletes szabályait tartalmazta. A hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak - írták.
Arra egyelőre nem tértek ki a közlemények, hogy a törvény megfogalmazásánál mennyire veszik majd figyelembe az alapvető jogok biztosának  észrevételeit,   aki szerint   aránytalan jogkorlátozással járnak a hallgatói szerződések kötelező jogszabályi feltételei.  Különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél.