Változott a törvény: lesz hallgatói szerződés, nem kell iskolai gyakorlat

gimnázium, pótfelvételi

  A felsőoktatásról szóló törvény módosítását 238 igen, 59 nem szavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A fideszes javaslat szövege még az utolsó pillanatban is változott, az oktatási államtitkár ugyanis egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatókkal kötendő szerződés nevét hallgatói ösztöndíjszerződésre módosította, az intézmények és az önköltséges hallgatók közötti képzési szerződésről pedig kimondta, hogy annak feltételeit a kormány rendeletben szabályozhatja.  A kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal szeretnék folytatni tanulmányaikat. A koncepció alapján a szerződés a hallgató és az állam között jön létre: utóbbi vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja ösztöndíj formájában, a hallgató pedig azt, hogy a diplomáját a megszabott időn - a képzési idő másfélszeresén - belül megszerzi, és a végzéstől számított húsz éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Ha tehát valaki három évig vett részt állami ösztöndíjjal támogatott képzésben, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia.      Törölték a törvényből azt a két féléves iskolai gyakorlatot, amelyet azután kellett volna teljesíteni a tanító- és a konduktorképzésben részt vevő hallgatóknak, hogy elvégezték a nyolc féléves alapképzést.      Némileg változtatott a parlament a nyelvvizsga-követelmények bevezetésén is, ugyanis míg a tavaly év végén elfogadott felsőoktatási törvény úgy rendelkezett, hogy a felvételi vizsga feltételéül szabott nyelvi követelményt először a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, illetve osztatlan képzésre jelentkezőknél kell alkalmazni, addig a mostani törvénymódosítás azt mondja: ezt a nyelvvizsga-követelményt a kormány rendeletben írhatja elő.MTI