Hogyan változtatna a kormány a felsőoktatáson?

Tiltakozó hallgatók és diákok felvonulása (MTI fotó)

A főiskolai hallgatók kezdtek először tiltakozni a felsőoktatási keretszámok csökkentése ellen. Az elmúlt napokban középiskolások és oktatók, tanárok is csatlakoztak hozzájuk. A kormány a tiltakozások hatására változtat elképzelésein. Nézd meg, hogyan!

A reform lényege - amelynek tervezetét a Népszabadság Online közölte -, hogy nem lesz tandíj. A képzés vagy ingyenes, vagy költségtérítéses lesz, részösztöndíjas képzés nem lesz. Aki megszakítja a képzését – esetleg külföldi tanulmányai miatt, és egy-két félévet halaszt –, az később ingyenesen folytathatja a tanulmányait. A tervek szerint egy ötéves képzés esetén 12 félévet tolerálnak.

Azok, akik eleget tesznek a három feltételnek, azaz elérik a szükséges ponthatárt, meghatározott számú félév alatt megszerzik a diplomájukat, továbbá vállalják, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgoznak, ingyen tanulhatnak az egyetemeken, főiskolákon.

Az még nem eldöntött állítólag, hogy a diploma megszerzése után elkövetkező húsz évben a képzésre fordított évek kétszeresét vagy ennél kevesebbet kell Magyarországon dolgozni.

A nol.hu forrására hivatkozva azt írja, hogy Balog Zoltán minisztériuma és az oktatási államtitkárság úgy számol, hogy várhatóan a tavalyi szinten, „azaz 30 ezer körül lesz” az államilag támogatott ingyenes helyek száma. A hírek szerint részösztöndíj egyáltalán nem lesz.

A költségvetési bizottság által a keretszámokról, illetve a ponthatárok meghatározásáról szóló, hétfőn egyébként már megszavazott módosító javaslat tesz említést a „(rész) ösztöndíjjal támogatott” képzésről, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap megerősítette a lap munkatársának, hogy a jogszabály lehetőséget biztosít a részösztöndíjra, de nem lesz ilyen. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere említett korábban a pedagógusképzésben részt vevők számára havi 25 ezer–75 ezer forint közötti ösztöndíjprogramot, és elképzelhető, hogy más szakoknál is lehet ilyen.

Állami diákhitel a kormányzati elképzelések szerint lesz, de a kamatot az előzetes hírekkel ellentétben nem viszik le nullaszázalékosra, az továbbra is kétszázalékos marad majd. Az elképzelések szerint a hitel törlesztését várhatóan a negyedik évben, azaz a türelmi idő után kellene megkezdeni, de ha a hallgató ezután sem tudott elhelyezkedni, akkor nem kell törlesztenie, amíg állást nem szerez.

Arról, hogy több pénzt kap-e a felsőoktatás, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta: „mindenképpen többet fordítanak rá, ha nő a költségtérítéses helyek száma”.

(Anyagunk a Népszabadság Online cikke nyomán készült)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, országszerte felvonulásokon tiltakoztak a hallgatók, a diákok és pedagógusok a felsőoktatást érintő megszorítások ellen. Hogy a keretszámokkal kapcsolatban mit követelnek, azt itt olvashatod.