Történelem tételek 4

gimnázium

$kep1$Zikkurat ( toronytemplom) Úr városábanFogalomtár: az első civilizáció-sumerok / városállamok Mezopotámia déli részén/Mezopotámia-folyómenti kultúra-öntözéses gazdálkodásA Tigris és Eufrátesz folyók által határolt terület=folyóközTemplomgazdaság= a termelés szervezeti kereteA templomgazdaságok olyan nagybirtokok voltak, amelyek az állam, vagy a templom tulajdonát képezték.                Sumerok: „rejtélyes nép”, eredetük homályos, ma is vitatkozik a tudomány arról, honnan érkeztek e földre, s kik voltak a rokonaik.Jelentős városállamok /Kr.4.évezred/ Úr, Uruk, Lagas, Kis, NippurEnszi: papi előljáró, a gazdaság szervezését irányítottákÉkírás: háromszög alakú pálcikával a puha agyagba rótták a jeleketVallás: istenhármasság, Ég-Föld-ÓceánZikkurat=toronytemplom, a királyok sírhelyeTudományok: a matematika és a csillagászat, ismerték a hatos számrendszert, alkalmazták, a kört 360 fokra osztották, szoroztak,osztottak, naptárukat 12 hónapra osztották, minden hatodik évben egy kiegészítő hónappal egyeztették a hold- és a napév eltérését.Akkádok: Mezopotámia északi területén élő nép Sarrukín /Kr.e. 2300 körül/ Sumer elfoglalásával egyesítette Mezopotámia nagyrészét. A meghódított városokat hivatalnokok irányították, leromboltatta a városfalakat, és központi hadsereget szervezett. Az akkádok nem pusztították el a sumer kultúrát, hanem teljes mértékben azonosultak azzal. Átvették a gazdasági, társadalmi rendszerüket, irodalmukat, írásukat. A két műveltség összeolvadásából megszületett a mezopotámiai kultúra. Mezopotámia történetét ettől kezdve az akkádok, gutik, amoriták, asszírok, kassuk /népek/ írják egészen a médek és perzsák megjelenéséig. A következő évszázadokban ismét a sumerok kerekedtek felül, és elfoglalták Akkádot. Megerősítették a központi hatalmat, felújították a csatornákat, nagy építkezésekbe kezdtek. Kr.e. 2000 körül nomád amarru törzsek szivárogtak be a birodalomba, amely részeire esett szét. Urt elpusztították, a sumer nép és nyelv végül eltűnt.Kr.e. a XVIII.századra több város emelkedett ki, amelyek közül a legfontosabb Babilon volt /Bab-ili=Isten kapuja/ Babilon az Eufrátesz partján helyezkedett el. Itt épült az ókor egyik legcsodálatosabb építménye, a hétemeletes toronytemplom, a Biblia bábeli tornya. A kor kiemelkedő uralkodója volt a Hammurapi, akinek a nevéhez fűződik a kb. 2 m magas, gránitoszlopra vésett törvénygyűjtemény. A törvényeket  a TALIO-elv hatja át, amely a „szemet szemért, fogat fogért” tételt jelenti. Az írásos emléket a király jogászai válogatták össze a kor eseteiből, kb. 300 törvényt alkottak. Ezzel a törvénygyűjteménnyel képet kapunk a kor társadalmi- és tulajdonviszonyairól. /Ma a Louvre-ban, Párizsban található./ Hammurapi magát a tökéletes uralkodókhoz sorolja, hiszen igazságot és jogot hozott a népnek, hogy a javukat szolgálja.Marduk főistennek ajánlja a törvényeket, amelyekből kirajzolódik az Óbabiloni Birodalom társadalmi felépítése. A palotának /király/ és a templomnak / papság/ vezető szerepe volt, amelyet az előkelők védelmében  gyakorolt. A népesség zömét a közrendű szabadok alkották, akik a kereskedelemmel, kézművességgel és a földműveléssel foglalkoztak.  A szabadokat a félszabadok követték, majd következtek a rabszolgák /a félszabadoknak lehetett tulajdonuk, a rabszolgákat „beszélő szerszámnak” tekintették. A társadalomban egyaránt megtalálható volt tehát a rabszolgaság, és az adósrabszolgaság. A társadalmi különbségeket jól mutatják  a büntetési tételek, amelyek  szigorúak voltak, és többségükben halált szabtak ki. A kor erkölcsi értékeire utalnak azok a törvények, amelyek a házasságtöréssel, a gyermeki engedetlenséggel,  ill. a szülői bántalmazással foglalkoztak. Hammurapi törvényei nem térnek ki  az államra, a közigazgatásra, hanem csak a tulajdon védelmére.Kr.e. 1600 körül a Folyóköz sorsa beteljesedett. A hettiták törtek be a területre  lovas harci szekereikkel, és egy új fém, a vas birtokában döntő győzelmet arattak a mezopotámiai népeken. Később a kassuk nomád törzsei szerezték meg Babilont, de ez a korszak már a hanyatlás kora volt az egyre szikesebb, sivárabb tájon.AsszíriaAz asszírok több mezopotámiai nép összeolvadásából származtak, területük a Tigris középső folyása mentén feküdt. Jelentős városaik: Assur, Ninive. Itt a hegyek, dombok közt már nem folytathattak öntözéses gazdálkodást, hanem a legeltető állattenyésztés volt a jellemző. A hegyek fában és fémekben /ólom/  gazdagok voltak, és a gyapjúval együtt  Asszíria fontos kiviteli cikkeit képezték. Az állam az állandó hódításokra rendezkedett be, ezt a társadalom katonai jellegű szerkezete is mutatta. Az állam élén a nagyhatalmú király állt, aki a harci szekerekkel és vasfegyverekkel a katonai vezető rétegre támaszkodott.Az asszír parasztság  lovas és gyalogos katonaként a  hadjáratokban vett részt. Ütőképességüket a vasfegyverekkel felszerelt, edzett katonatömegeknek köszönhették.  A harcokban jelentős szerepet kaptak az ostromgépek . Mivel a parasztság zöme katonáskodott, gondoskodni kellett munkaerőről, akik a földeket művelték. Ezért a zsákmányszerző háborúk egyik célja az emberek elhurcolása /deportálása/ lett: családokat telepítettek át a meghódított területekről Asszíriába. A deportált népek nem rabszolgaként dolgoztak, hanem  helyzetük inkább a közrendű szabadokéra emlékeztetett. A kegyetlen bánásmóddal és a hatalmas telepítésekkel megkeverték a térség lakosságát. Egész népeket tüntettek el, amellyel kettős célt akartak elérni: biztosítani a munkaerőt és fékentartani a meghódítottakat.Meghódították Mezopotámiát, Föníciát, Palesztinát, majd Egyiptomot.  A sok kegyetlenség ellen sorozatos felkelések robbantak ki, amely Kr.e. a VII. században egy Irán felől érkező lovas, nomád nép, a médek támadásával együtt a birodalom összeroppanásához vezettek. Kr.e.612-ben a médek Ninivét a földig rombolták, Egyiptom elszakadt és Babilon is fellázadt. Az asszír birodalom helyén az Újbabiloni Birodalom  jött létre.