Sok lyukat be lehet még foltozni

gimnázium

  -          A legrosszabb, amit ilyenkor tehet egy érettségiző, ha tehetetlenül várja, hogy beteljesüljön a sorsa – mondja. – Mit lehet még ilyenkor tenni? A legjobb, ha előveszi a korábbi évek érettségi feladatsorait a megoldásokkal együtt. Próbálja megoldani a feladatokat, és ami nem megy, annak nézzen utána. Meglepően sok lyukat be lehet még foltozni így néhány nap alatt is. Vannak típuskérdések, többek között a sorozatok, a logaritmus, geometria témaköréből, amelyek évről-évre visszaköszönnek, akár a rövid feladatokban is.  A feladatok megoldásakor sok olyan apró részlet, kérdés felmerül, amelynek csak utána kell nézni, és néhány perc alatt meg lehet tanulni. A függvénytáblázatot is érdemes alaposan áttanulmányozni, megnézni, mi hol található meg benne. Ha olyan szempontból nézi meg az érettségiző a feladatsort, hogy mihez tudna kezdeni, ha ezt a feladatot kapná, akkor fejleszti a problémamegoldó képességét, ez pedig fontos pontokat hozhat. A feladatsor két különálló részből áll, az első tizenkét feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések alkalmazását kívánja. Erre a részre 45 perc áll rendelkezésre, és később már ehhez nem lehet visszatérni. Itt nagyon fontos a koncentrálás és a gyorsaság. Érdemes erre külön készülni, a honlapunkon ingyenes oktatóanyaggal igyekszünk ebben segíteni. A második rész megoldására 135 perce van a diáknak, azon belül szabadon eldöntheti, hogy milyen sorrendben oldja meg a feladatokat. Éppen ezért azt tanácsolom, hogy nézze végig mindet, és kezdje a legkönnyebbekkel. A második rész feladatai összetettebbek. Nagyon fontos, hogy ha valaki nem is tud teljesen megoldani egy feladatot, akkor se adja fel, legalább kezdje el törni rajta a fejét. És  bármilyen kis lépéseket megtett a megoldásban, azt írja le! Így értékes részpontszámokat lehet szerezni, és a rossz megoldásokért nem vonnak le pontokat. A javításokról, áthúzásokról: csak akkor húzza át az első megoldást, ha úgy érzi, rossz irányba indult el, és biztos abban, hogy amit helyette leír, az jobb az előzőnél. -          Mit vigyen magával az érettségiző? -          Azt gondolnánk, hogy erre kár szót vesztegetni, de minden évben előfordul, hogy a felügyelő tanárok kétségbeesetten kutatnak az iskolában számológép után, mert több diák elfelejtett vinni magával. Tehát szükség van egy jó számológépre, amellyel sinust, cosinust, logaritmust, exponenciális kifejezéseket lehet számolni. Legyen nála függvénytáblázat, lehetőleg olyan, amelyet előzőleg már többször forgatott, mert minden kiadás más, és értékes időt lehet azzal veszíteni, hogy egy ismeretlen könyvben keresgéli a képleteket. A függvények ábrázolásánál, geometriai ábráknál jól jön egy vonalzó. És természetesen legyen nála két toll is.  -          Mi történik akkor, ha nem sikerül a dolgozat? -          Akkor van nagy baj, ha a lehetséges százból tíz pontot sem tud összeszedni  az érettségiző, mert akkor pótérettségire kell mennie. Ha tíz és húsz pont közötti lett a dolgozata, akkor szóbeli vizsgát kell tennie. Ott a matematika tanára és az érettségi bizottság előtt kell számot adnia a tudásáról. Az írásbeli vizsgára nem kell elméleti kérdésekből készülni, de a szóbeli vizsgán az egyszerű feladatok mellett vannak ilyenek, persze ezek is egyszerű definíciók, tételek. A szóbeli tételsor nem központi, tehát ha valaki megtudja, hogy az írásbelin nem ért el húsz pontot, keresse meg a matematika tanárát, aki biztosan segít majd neki.  A szóbelin elért pontokat (max. 50 pont) hozzáadják az írásbelin szerzett pontszámhoz, így alakul ki a végleges eredmény.