Kompetenciák és tendenciák az Európai Unióban

pedagógia

1.1 A kompetencia fogalmaA kompetencia fogalmát számos szerző különböző módon határozza meg. Ezek közül egy így szól:„A kompetenciák azok az alapvető személyes tulajdonságok, amelyek eredményeként az adott munkakörben egy munkavállaló kiváló teljesítményt nyújt. Azok a képességek, készségek, adottságok, tudás és viselkedéses megnyilvánulások, amelyek a kiváló teljesítmény alapjául szolgálnak.” A kompetenciák az alábbi csoportokba sorolhatók:-Szakmai -Humán-Együttműködési -Módszertani -Ellenőrzési (controlling) 1.2 Kompetenciák és tendenciák az Európai Unióban Az Európa Tanács 2000-es, Lisszabonban tartott ülésén stratégiai jelentőségű célt tűzött ki az Európai Unió tagországai elé.„2010-re az Európai Unió gazdasága váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává, amely egyúttal képes a több és jobb munkahely és szociális kohézió megteremtését eredményező fenntartható gazdasági fejlődésére!” Az Európai Unió oktatást érintő célkitűzései 2010-re: -Valamennyi tagállamnak a 2000. évhez képest legalább felére kell csökkentenie a korai iskolaelhagyók arányát annak érdekében, hogy az uniós átlag e területen 10% alá csökkenjen!-A tagállamoknak legalább felére kell csökkentenie a nemek közötti aránytalanságot a matematika, természettudomány és technológia területein végzettséget szerzők körében úgy, hogy eközben a végzettek száma 2000-hez képest jelentősen növekedjék. -A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a unió szintjén átlagosan a 25–64 évesek legalább 80%-a felső középfokú végzettséggel rendelkezzen. Az olvasás, a matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát minden tagállamban legalább felére kell csökkenteni. -Az EU átlagában a felnőttképzésben részt vevő 25–64 évesek arányát legalább 15%-ra kell növelni úgy, hogy ez az arány sehol ne legyen 10%-nál kisebb.A fenti kérdés(ek) vizsgálatára és a stratégia elemzésére a következő kérdésekre kívántak (bizottsági munka keretében) választ kapni:-miként tehető vonzóbbá a tanári pálya,-milyen új kompetenciák várhatók el a pályán,-milyen segítő rendszereket lehet kialakítani, amelyek a pályát vonzóbbá tehetik,-hogyan nyitnak a tanárok számára utat ahhoz, hogy ezekre az új kulcskompetenciákra szert tegyenek? Mi is a fenti gondolkodás lényege, hova vezet az út, melyet meghatároztak? Megítélésünk szerint a következő fő irányvonalak kristályosodtak ki:-Tudásalapú társadalomkép erősítése.-Kompetencia-elvárások a tanárokkal szemben.-A tanulók/hallgatók nevelésének elősegítése. -Azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése a tanulókban/hallgatókban, amelyek a tudás alapú társadalom számára szükségesek. -A modern kor követelményeinek megfelelő új kompetenciák fejlesztése. -Foglalkozás a különböző társadalmi, kulturális és etnikai hátterű tanulókkal/hallgatókkal.-A hatékony tanulási környezet és a tanulási folyamatok támogató légkörének megteremtése. Milyen eszközrendszert igényel a fenti jogos elvárássorozat? -Együttműködés a tanulókkal/hallgatókkal, illetve egyéb szakemberekkel. -Részvétel iskolai/tanárképzési tanterv- és szervezetfejlesztésben, valamint ezek értékelésben. -Együttműködés a szülőkkel és egyéb stakeholderekkel. -Problémafeltáró, problémamegoldó tanítói/diák viselkedés. -A saját szakmai fejlődés irányítása, elősegítése az élethosszig tartó tanulás folyamatában. Fontos feladat továbbá azoknak a kompetenciáknak a meghatározása és fejlesztése, amelyek a tudás alapú társadalomban való aktív részvételhez szükségesek. Kiemelten kell kezelni továbbá az élethosszig tartó tanulás filozófiájának erősítését, a kompetenciák folyamatos újratermelését. Súlyt kell helyezni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek kialakulásának elhárítására. A fentiek mellett szükséges továbbá a kompetenciák fejlesztésének és gazdagításának stratégiái, a tanulás és a tanítás oldali megújítása. Ide kell érteni a tanítás megújítását, a tanárok szakmai fejlesztését és a tanítás és tanulás új formáinak a folyamatos fejlesztését. A fentiek megvalósításához az alábbiakra van szükség:-A kompetenciák fejlesztésébe való anyagi és szellemi beruházás.-Finanszírozási stratégia kialakítása.-Kutatni kell az emberi és társadalmi tőkébe való befektetés hatását a gazdasági növekedésre és az egyéni és társadalmi jólétre.-Élethosszig tartó tanulás lehetőségét mindenki számára elérhetővé tenni.-A tanári szakmát vonzóbbá kell tenni, lehetőséget biztosítva a folyamatos önképzésre, a minőségi munkát preferáló bérfejlesztésre, a karrierépítésre. -A megoldás tanítása kerüljön előtérbe a lexikalitással szemben.-Szükséges a képzési struktúra átalakítása.-Az oktatás diverzifikációja, azaz a képzési formák bővítése a várható piaci igények jobb kielégítési céljából. Mi is következik mindezekből?-Az oktatásnak (tanításnak) a piaci igényeknek kell elsősorban megfelelni. Az oktatásnak figyelni kell a főbb piaci mozgásokra.-Az oktatás (tanítás) járuljon hozzá a jövő munkaerőpiacának alakításához!-Az oktatás (tanítás) nem egyenlő a kompetenciák maradéktalan átvételével.-Új módszertanok, tananyagok kialakítása szükséges. a közvetlen irányítással szemben a közvetett irányítás a tanulói önállóság növelése, a társadalmi nyitottság, és az önművelés lehetősége. A jövő tanítója. -Az oktatást (tanítást) össze kell kapcsolni az értékelés, az eredmény-felmérés új módszereivel, amelyek elő fogják segíteni nem csak az emlékezés, hanem a megértés és felfogóképesség, valamint a gyakorlati munka készségeinek és a kreativitásának fejlesztését is. -A tanulási környezet színtereinek térben és időben való kiterjesztése (oktatási intézményben és azon kívül: otthon, munkahelyen, médiacentrumokban, forrásközpontokban, számítógéptermekben, könyvtárakban, kutatóhelyeken, intézményekben, stb.). A fenti kompetencialapú tanítási / tanulási folyamatban a következők a kiemelten fontos premisszák.-Az ismeretátadás ismeretszerzési folyamattá alakul, melyben a tanulás megtanulása a döntő.-Hallgató-centrikusság, ami azt jelenti, hogy a tanár veszít központi szerepéből.-A tanító segítséget nyújt a hallgatónak tanulási tevékenysége megszervezésében.-A tanító megteremti a tanulási feltételeket, irányt mutat, tanácsol, megmagyarázza a hallgatónak a lényeges összefüggéseket, a munkamódszereket, a szabályokat és értékeli az eredményeket.-A tanítás egyre inkább az egész élettartamra szól (life-long learning).-A nemzetközi munkaerőpiacon nagyjából azonos tudásanyagra van szükség (szakmai- módszertani-, és szociális kompetenciák).-A felnőttoktatás különböző formáinak szerepe nő.-Kiegyensúlyozottabb kapcsolat szükséges az elméleti tudás és annak gyakorlati alkalmazása között.-Kölcsönös kapcsolatra van szükség a &quot tanulás&quot és a &quot munka&quot között.