Az adók fajtái

adótanfolyam

 A központi adók :[személyi jövedelemadó (szja), társasági adó, osztalékadó, általános forgalmi adó (áfa), egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kivetése és beszedése az állami adóhatóság feladata.  Általános forgalmi adót (áfát) kell fizetni minden belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás (pl. villamos energia, gáz-, hőellátás) után annak a természetes személynek (magánszemélynek), jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak, akik gazdasági tevékenységet folytatnak (a munkaviszony nem tartozik ebbe a körbe), és ennek során valamilyen terméket vagy szolgáltatást értékesítenek. Az általános jellemző tehát azt jelenti, hogy mindenki, aki terméket vagy szolgáltatást értékesít, fizeti ezt az adót, mégpedig minden termék és szolgáltatás vonatkozásában.  Az áfa attól forgalmi adó, hogy az áru forgalomba hozatalát, annak értékesítését adóztatják meg. Így az élelmiszer-áruházakban, a műszaki és ruházati üzletekben szinte minden egyes vásárlást meghatározott százalékú forgalmi adó terhel. Ez azt jelenti, hogy áfát mindenki fizet, az értékesítési lánc minden egyes fázisában fizetni kell (ha ugyanis valaki áfás számla nélkül vásárol - mint továbbértékesítő -, akkor a beszerzését terhelő áfát nem tudja levonni az általa értékesített áru után felszámított adóból), de végső soron a fogyasztók, a végső fogyasztók adója, mivel ő már nem tudja tovább és kire hárítani. Az áfát ebből kifolyólag közvetett adónak is nevezik, hiszen azt a végső fogyasztó (a vevő) fizeti meg a vásárolt (vagy igénybevett) áru (szolgáltatás) fogyasztói árában. Az adó alanya azonban nem a fogyasztó (nem ő kerül az adóhatósággal jogviszonyba), hanem az, aki a beszerzett árut (szolgáltatást) értékesíti (nyújtja).  Az általános forgalmi adó mértéke általában 25%, de a törvény által meghatározott esetekben 15% (pl. tejipari termékek, folyóirat, a filmgyártás, gáz-, hő- és vízellátás), ill. 5% (pl. könyv) vagy adómentes is lehet (pl. postai szolgáltatás, lakóingatlanok értékesítése.  A fogyasztási adó :Meghatározott, végső fogyasztást szolgáló termékek lakossági felhasználása (belföldi értékesítés, importálás) után felmerülő befizetési kötelezettség. Az áfához hasonlóan ez is közvetett adó. A mértékét a termék ára után százalékosan határozzák meg. Fogyasztási adóval terhelt termékek pl. az üzemanyag, a cigaretta, a sör, az egyéb szeszes italok, személygépkocsi stb. A fogyasztási adó megfizetése végső soron szintén a fogyasztóra hárul és ezáltal - általában - növeli a fogyasztási cikkek árát.   A helyi adók:az Országgyűlés által meghatározott törvényi keretek között valamely önkormányzat veti ki és szedi be. A helyi adók közé soroljuk a gépjárműadót, az iparűzési adót, a kommunális adókat, a telekadót, az építményadót és az idegenforgalmi adót.  Az adók egy része ún. közvetlen adó - ezt közvetlenül az adóalanyra vetik ki, ő viseli (pl. személyi jövedelemadó), míg a közvetett adót javakra és szolgáltatásokra vetnek ki (nem közvetlenül az emberre), és így csak közvetve terhelik a magánszemélyeket (pl. általános forgalmi adó, fogyasztási adó).  Vállalkozásokat terhelő központi adók Jövedelmük után társasági adót kell fizetni a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (vagyis vállalkozói tevékenységet) folytató szervezeteknek, így a gazdasági társaságoknak (pl. részvénytársaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak, betéti társaságnak) a szövetkezeteknek, ügyvédi irodáknak, valamint az alapítványoknak, közalapítványoknak, köztestületeknek, egyházaknak stb., ha vállalkozási tevékenységet is folytatnak. Mértéke 2004-ben a pozitív adóalap 16%-a.  Az osztalékadó alanyai elsősorban a belföldi és külföldi jogszabályok alapján létrehozott jogi személyek (pl. a gazdasági társaságok, szövetkezetek), a jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégek (közkereseti társaság, betéti társaság). Az osztalék nem más, mint a tag, a tulajdonos (pl. részvényes) részesedése az adózott eredményből. A kapott osztalék után az osztalékban részesülő 20% osztalékadót fizet. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) az - egyéni vállalkozóknál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót (vagy a vállalkozói átalányadót), továbbá az általános forgalmi adót - társas vállalkozások esetében (pl. közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság) a társasági adóval, az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeket váltja ki.  Az eva bevezetésének célja, hogy az ezt választó adóalanyok nyilvántartási kötelezettsége egyszerűsödjön, adóterhük csökkenjen. Az eva alapja az adóalany által megszerzett bevétel, mértéke a pozitív adóalap 15%-a. dr. Szabó MariannForrás:www.taninfo.hu