Személyi jövedelemadó

adótanfolyam

A személyi jövedelemadó törvény hatálya a magánszemélyre (ide értve a magánszemély egyéni vállalkozót is), a magánszemély jövedelmére és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. E törvény alapján tesznek eleget a magánszemélyek a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének.   Önadózás (adóbevallás): A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként megállapítja, bevallja és megfizeti.   Adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás Ha a magánszemély az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett (egy) munkáltatójától szerzett bevételt, bevallást helyettesítő, azzal egyenértékű nyilatkozatot tehet munkáltatójának, mely alapján a munkáltató megállapítja és bevallja jövedelmét, valamint az azt terhelő adót, azt be is fizeti, ill. az adókülönbözetet visszatéríti. (Ebben az esetben nem kell adóbevallást kitöltenie.)   Adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó-megállapítása A magánszemély erre irányuló nyilatkozata, adatszolgáltatása alapján kérheti az állami adóhatóságtól, hogy jövedelmét és az azt terhelő adót állapítsa meg. Erre csak akkor van lehetőség, ha a magánszemély kizárólag munkáltató(k)tól, kifizető(k)től szerzett bevételt, vagyis a jövedelem megállapításához nincs szükség a magánszemély közreműködéséhez. Természetesen ez is egyenértékű a bevallással.   Bevétel, jövedelem Bevételnek minősül a magánszemély által az adóévben - bármilyen címen és formában - mástól megszerzett vagyoni érték (pl. készpénz, értékpapír, ingó, ingatlan). Jövedelemnek minősül a magánszemély által az adóévben - bármilyen formában és címen - megszerzett bevétel egésze, vagy a törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada. A jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni az adómentes bevételeket.   A fizetendő adó meghatározása A magánszemélynek legelőször az összevont adóalapját kell megállapítania, amely egyenlő az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, valamint az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek összegével. Önálló tevékenységből származó jövedelem pl. az egyéni vállalkozásból, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de általában fogalmazva mindaz, ami nem tartozik a nem önálló tevékenységből származó jövedelem körébe. Nem önálló tevékenység a munkaviszonyban folytatott tevékenység, a társas vállalkozás (pl. kft., bt.) magánszemély tagjának személyes közreműködése, a segítő családtag tevékenysége. A munkaviszonyból származó jövedelem legáltalánosabb formája a bér [a bruttó bér levonásmentes, a nettó bér a munkabérnek a munkabért - csak jogszabály alapján - terhelő levonások (pl. szja, tb.-járulék, munkavállalói járulék) teljesítése után fennmaradó összege], de bérnek minősül - adózási szempontból - a táppénz, a munkanélküliek járadéka és az álláskeresést ösztönző juttatás, a végkielégítés stb. is. Az összevont adóalap meghatározása után ki kell számítani az adótábla (a jövedelemsávok és a százalékos adókulcs) segítségével a számított adót, amely az összevont adóalap adója. A munkavállalók számított adóját adójóváírás csökkenti. Az így kapott összeg még mindig nem azonos az adóév végén befizetendő adóval, ugyanis ebből a számított adóból le kell vonni az adót csökkentő tételeket, vagyis az adókedvezményeket.   Az adókedvezmények érvényesítésével kapjuk meg az adott adóévi adófizetési kötelezettséget, amely még mindig nem azonos a befizetendő adóval, mivel ebből le kell vonni a kifizetők által év közben levont adóelőleg összegét. Ha az így kapott összeg a nulla és száz forint között van, akkor nincs fizetendő adó és nincs visszajáró adó sem. Ha több adóelőleget fizetett az adózó év közben, mint az éves adófizetési kötelezettsége, akkor a különbözet visszajár. Ha kevesebb volt a levont adóelőleg, akkor adóbefizetési kötelezettség keletkezik. Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást. A magánszemély a befizetett adójának 1%-áról a bevalláshoz csatolt két nyilatkozatban rendelkezhet meghatározott kedvezményezettek (pl. alapítványok, egyházak) javára. Ha az adózó nem készít bevallást, hanem a munkáltatója készít elszámolást, ezeket a nyilatkozatokat az adózó lezárt borítékban átadhatja munkáltatójának továbbításra.   dr. Szabó Mariann Forrás: www.taninfo.hu