Eltökéltség és kapcsolat segíti a karriert

A fiatalok nagyobbik fele (53%-a) tudatosan, előre tekintve tervezi az életét, de számottevő részük (47%-uk) spontán módon alakítja azt, inkább a jelenre figyelnek, mint a jövőre.

A tizen- és huszonévesek fele nagymértékben törekszik arra, hogy karriert építsen, s további egyharmaduk is közepes erőfeszítéseket tesz egy sikeres pályafutás felépítése érdekében.

A fiatalok 38%-a szerint az a sikeres életút, ha valaki megtalálja a helyét a munka világában, 34%-uk úgy látja, hogy az eredményes életpálya azonos a magas fizetéssel, míg 26%-uk szerint a magas presztízsű, mások által elismert munkát jelenti. A fiatalok szerint a karrier leginkább az eltökéltségtől (31%) és a kapcsolatoktól (28%) függ. Viszonylag sokan (18%-nyian) említették a boldogulás elsődleges meghatározójaként a családi hátteret, a szerencsés külső körülményeket (14%), valamint a személyes kvalitásokat (10%) - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével.

A fiatal felnőttek csaknem fele, 47 százaléka fontosabbnak tartja életének jelenlegi eseményeit, mint azt, hogy felkészüljön a jövőre. Valamivel többen, 53 százaléknyian viszont rendkívül céltudatosak, túllépnek a „bárhogy lesz, úgy lesz” elvén, tervekkel készülnek a következő éveikre.

A fiúkra, a 15-20 évesekre inkább a spontaneitás jellemző (54 illetve 52%-ukra), a lányokra és a 21-25 évesekre inkább a tudatos életvitel (59-59%-ukra). Az iskolázottság mindennél jobban befolyásolja azt, hogy mennyire figyelnek jövőjükre a fiatalok. Az általános iskolát végzettek 55, és a szakmunkás képzettségűek 58 százaléka vallja az „élj a mának” elvét. Az érettségizettek körében 35 százaléknyian, a diplomások körében 11 százaléknyian fókuszálnak inkább a jelenre, tehát nagy többségük döntései során a jövőt tartja szem előtt.

A fiatalok 52 százaléka nagy figyelmet szentel a karrierépítésre, 34 százalékuk közepes energiát fordít erre, 12 százalékuk viszont nem tesz lépéseket egy sikeres életpálya kialakítása érdekében. A jövőcentrikus gondolkodásmód és a határozott karriertervezés szorosan összefügg.

Az életüket tudatosan tervezők nagy többsége, héttizede ugyanis jelentős erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy sikeres pályát fusson be, a többiek is legalább közepes mértékben odafigyelnek arra, hogyan tudnak előrébb jutni. Azok sem mondnak le a boldogulásról, akik inkább a mára és nem annyira a jövőre koncentrálnak. Az életüket spontán módon alakítók 34 százaléka nagymértékben, 41 százaléka közepes mértékben törekszik arra, hogy karriert építsen magának (25 százalékuk egyáltalán nem tartja ezt fontosnak). A sikeres pályaív iránti igény az iskolázottság szerint változik: az alapfokú végzettségűek 45, a szakmunkás képzettségűek 38, az érettségizettek 64, a diplomások 82 százaléka jelentős lépéseket tesz karrierje érdekében.

A karrier fogalmához a legtöbben (38%-nyian) azt társítják, ha valaki olyan munkát végez, amelyet igazán szeret. Csaknem ugyanennyien, 34 százaléknyian a magas fizetést, a sok pénzt tartják a sikeres életút fokmérőjének. Viszonylag sokan, 26 százaléknyian úgy vélik, hogy az mondhat magáénak eredményes pályafutást, aki a társadalom által elismert, nagy presztízsű szakmával rendelkezik. A fiúk számára a karrier elsődleges tényezője a magas kereset (41%), s csak második a sorban az, ha megfelelő helyen vannak a munkaerőpiacon (30%).

A lányok körében viszont a munkájukkal való elégedettség még az átlagosnál is nagyobb szerepet játszik a karrier meghatározásában (45%), a sok pénzt ehhez képest kevésbé tartják e fogalom alapdefiníciójának (27%). A sikeres életútnak az anyagi jóléttel való azonosítása több társadalmi rétegben is első helyen szerepel: az alapfokú végzettségűeknek 39, a szakmunkásoknak 52, a vidéki kis- és középvárosok valamint a falvak lakosságának 38 százaléka tartja ezt különösen fontos összetevőnek. Az érettségizettek, a diplomások, a fővárosiak körében viszont még az átlagosnál is többen (45-50%-os arányban) úgy tartják, hogy a karrier lényege a munkával való elégedettség, a jó munkahely. A főiskolát és egyetemet végzettek csoportjában még a nagy presztízsű munka is alapvető összetevője a sikeres életút megvalósulásának (43%-uk tekinti elsődlegesnek).

Az alsó, alsóközép társadalmi státuszban lévők számára a karrier lényegét inkább az anyagi stabilitás, a jól fizető állások jelentik, ezeken keresztül gondolják megvalósítani az előrejutást, a felemelkedést. A felsőközép, felső pozíciókon elhelyezkedő fiatalok viszont – lévén jobb pénzügyi helyzetben – főleg a személyiségükhöz, végzettségükhöz adekvát munkavégzést tartják a karrier elsődleges szempontjának.

A fiatalok eléggé megosztottak abban, hogy mitől függ az, hogy valakinek sikerül-e karriert elérnie. Az előrejutás legfontosabb összetevői az elszántság és a kapcsolat – előbbit 31, utóbbit 28 százalék említette. A sorban harmadik helyen a családi háttér szerepel (18%-kal), amit a külső körülményekre való hivatkozás (pl. szerencse, jókor vagyunk jó helyen) követ, 14 százalékos említési aránnyal. Viszonylag kevesen, 10 százaléknyian úgy vélik, hogy a karrier mindenekelőtt a személyes képességektől függ.

A fiataloknak azon része, akik tudatosan, a jövőt is szem előtt tartva élik az életüket az átlagosnál is jobban hajlanak arra, hogy a sikeres pályafutás záloga a személyes ambíció, az akarat megléte (40%), a kapcsolatokat sokkal kevésbé tartják meghatározónak (17%-uk). Akik viszont viszonylag spontán módon alakítják sorsukat, elsősorban az ismeretségek, informális viszonyok függvényének tartják a karriert (36%) s ennél jóval kisebb hányaduk (20%) hiszi azt, hogy a szándék, az eltökéltség lenne a legfontosabb egy sikeres életúthoz.