Zongorahangoló

felnőttképzés, OKJ, szakmakereső, felnőttoktatás, OKJ tanfolyam

. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15     A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   _____________________________________   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma Megnevezése     OKJ: OKJ azonosító OKJ megnevezés   _____________________________________   3729, egyéb művészeti foglalkozások     OKJ: 89 2 3729 15 9 0 15, zongorahangoló     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   _____________________________________   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma Megnevezése     OKJ: OKJ azonosító OKJ megnevezés   _____________________________________     —     3. A munkaterület leírása   A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).   A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:   — A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.   — A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).   — A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.   — A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.   — A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.       III. Szakmai követelmények   A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.     A szakmai elméleti követelmények     Speciális szakismeret:   — Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.   — Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.   — Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.   — Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.   — Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.   — Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.   — Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.     Általános ismeretek:   — Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.   — Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.   — Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.   — Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.   — Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.     Gazdasági és jogi ismeretek:   1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:   — ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait   — legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel   — ismerje a piackutatás és a marketing alapjait   — ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:     = a pénzügyi alapfogalmakat,     = a fizetési módokat,     = a pénzkezelés szabályait,     = az adózási alapfogalmakat,     = ismerje az alapvető számviteli előírásokat.   2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).     A szakmai gyakorlati követelmények   Legyen képes   — az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,   — a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,   — a hangszer minden funkcióját kipróbálni,   — a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,   — a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,   — a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,   — a húrpótlásokat, húrcseréket műveleti sorrendben elvégezni.       IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei     A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:   — iskolarendszerű képzésben     = a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,   — iskolarendszeren kívüli képzés esetén     = középiskolai végzettség     = legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.     1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek     Szakmai elméletből:   Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:   — a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,   — a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,   — a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,   — a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,   — a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),   — a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,   — az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),   — a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,   — az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,   — a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.     Szakmai gyakorlatból:   A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).     2. A szakmai vizsga részei   A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.   Az szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.   A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.     Gyakorlati vizsga:   A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.   A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.   A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami többféle ismeretet foglal magába.   A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.     Szóbeli vizsga:   A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.     Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban   — szakismereti,   — anyagismereti,   — akusztikai és   — esztétikai kérdést tartalmaz.     A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.   A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.     3. A szakmai vizsga értékelése     A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.   A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.     4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei     A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.     5. A szakmai vizsga szervezése     A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.       * * *