Vezető állású munkavállaló munkaszerződése( minta)

munkahely

Vezető állású munkavállaló munkaszerződése amely létrejött egyrészről ........................................(munkáltató elnevezése) ........................................(munkáltató székhelye) mint munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató) másrészről: ............................(név, leánykori név) ............................(lakcím) ............................(szül. hely, idő) ............................(anyja neve) ............................(személyiigazolvány-száma, adóazonosító jele) ............................(TAJ-száma) ............................(magánnyugdíjpénztár neve, címe, bankszámlaszáma) mint munkavállaló (a továbbiakban: Munkavállaló) között az alábbi feltételekkel: 1. Felek megállapodnak abban, hogy határozatlan idejű munkaszerződést létesítenek. (Felek megállapodnak abban, hogy ............. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződést létesítenek.) A Munkavállaló kötelezettséget vállal a munkaszerződés szerinti munkavégzésre. A Munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés szerint foglalkoztatni. A munkába lépés napja: ............ 2. A Munkavállaló munkaköre:............... A Munkavállaló kijelenti, hogy a Munkáltató a munkakörébe tartozó feladatokat részletesen ismertette, a munkaköri leírást a jelen munkaszerződés aláírásával egyidejűleg a Munkavállaló részére átadta. A Munkáltató tájékoztatja a Munkavállalót arról, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 188. §-a értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. (A Munkáltató tájékoztatja a munkavállalót arról, hogy a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv előírta, hogy a fentiek szerinti munkakört betöltő munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 190. § (3) bekezdés, 191. §, a 192. §, illetve a 193. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásában vezetőnek minősül. A vezető állású munkavállalók tekintetében az Mt. rendelkezéseit a X. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.) 3. A Munkáltató munkavégzésének helye:............... 4. A Munkavállaló személyi alapbére bruttó ......... Ft/hó. A felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállalót a személyi alapbérén felül munkabérként az alábbi juttatások illetik meg:............................................................... ...................................................................... ...................................................................... A felek rögzítik, hogy a Munkavállaló részére munkabérén felül az alábbi juttatások járnak: ...................................................................... A Munkáltató megtéríti a Munkavállalónak azokat az alábbi költségeit, amelyek a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során szükségesen és indokoltan merültek fel. A munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségek megtérítésének előfeltétele, hogy azokhoz a Munkáltató előzetesen hozzájárult. Megtérítendő költségek:....................................... 5. Felek megállapodnak abban, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) ................ .munkakörű, illetve beosztású vezető munkavállaló (szerv) gyakorolja, illetve teljesíti. 6. A Munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi (üzleti) titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. 7. A felek rögzítik, hogy a Munkavállaló a feladatait kötetlen munkaidő és munkarend szerint látja el, munkaidő-beosztását, a pihenőidő (szabadság) igénybevételét maga állapítja meg. A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért azonban ellenérték nem illeti meg. A Munkavállaló a szabadság igénybevételéről annak megkezdését megelőző ... nappal írásban köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. A Munkavállaló a szabadság idejére köteles a megfelelő helyettesítésről gondoskodni. A helyettes személyéről, a helyettesítési jog terjedelméről a fentiek szerinti határidőben köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli tájékoztatást adni. Betegszabadság esetén a fentiek szerinti tájékoztatást a megbetegedést követően haladéktalanul meg kell adni. 8. A Felek a munkaviszony létesítésekor ........ nap/hónap próbaidőt kötnek ki. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 9. Munkáltató rögzíti, hogy a vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. E tilalom vonatkozik (nem vonatkozik) arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek. (Munkáltató rögzíti, hogy a vezető további munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszonyt az alábbi feltételek mellett létesíthet: ..........................) 10. (Felek megállapodnak abban, hogy a vezető állású Munkavállaló jelen munkaszerződéssel létesített munkaviszonyát mindkét fél indokolás és felmondási idő nélküli, azonnali hatályú rendes felmondással megszüntetheti.) Munkáltatói rendes felmondás (és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése) esetére a Munkavállalót megillető végkielégítés az alábbiak szerint alakul:............................ 11. A Munkavállaló a munkaviszony fennállását követően ........ ideig - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. E kötelezettség ellenértékét a felek ........ Ft összegben határozzák meg, amely a munkaviszony megszűnésekor esedékes. (E megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadók.) 12. A jelen munkaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályok rendelkezései irányadók. (Munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával elismeri, hogy a munkáltató belső szabályzatát megismerte, a belső szabályzatot a Munkáltató a részére átadta.) Kelt:..........., 200.. ...... hónap ... nap ................................ ................................... munkavállaló        munkáltató                        (cégszerű aláírás)   Megjegyzések (Mt. alapján) 1. ponthoz: A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napja eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanap, ezért az erre vonatkozó részt csak akkor kell kitölteni, ha a felek a törvényben foglaltakhoz képest más időpontot akarnak meghatározni. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni (pl. a jelenleg fizetés nélküli szabadságon lévő X. Y. helyettesítésére). A határozott időtartam általános esetben - újabb munkaviszony létesítését is ideértve - az öt évet nem haladhatja meg. A határozott időtartamra felső határára vonatkozó rendelkezést a vezetők munkaviszonyára nem kell alkalmazni. 2. ponthoz: A munkaszerződésben minden esetben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A munkakörhöz tartozó munkaköri leírást a munkavállaló részére át kell adni. A jelenleg hatályos Mt. szerint a vezetők két csoportra oszthatók: a) a munkáltató vezetője, valamint annak helyettese, b) a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által kijelölt, a munkáltató szempontjából meghatározó jelentőségű munkaköröket betöltő személyek, akik azonban csak bizonyos rendelkezések alkalmazása tekintetében minősülnek vezető állású munkavállalóknak. Az általános szabályoktól való eltérés lehetősége a meghatározó jelentőségű munkakört betöltő vezetőknél lényegesen korlátozottabb, mint a vezetők, illetve helyetteseik esetében. A b) pont szerinti esetben a munkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kell az érintett munkavállalót a tulajdonosi minősítés tényéről. A munkaviszony fennállása alatt a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet fentiek szerinti döntése a munkavállaló munkaviszonyát - eltérő megállapodás hiányában - nem érinti. 3. ponthoz: A munkavégzés helye lehet állandó vagy változó. Állandó munkahely esetén a konkrét helyet (pontos cím) vagy az esetleges módosításokat elkerülendő pl. a munkáltató mindenkori székhelyét kell megjelölni. Változó munkahely esetén a változó jellegre kell utalni. Ilyenkor a munkavállaló utasítás alapján a munkáltató bármely telephelyén köteles munkát végezni, lehetőség van azonban ebben az esetben is korlátozásokra (pl. a munkavégzés helye változó, de csak a munkavállaló csak a munkáltató székhelye szerinti településen lévő telephelyeken köteles munkát végezni.) 4. ponthoz: A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A személyi alapbért mindig időbérben kell megadni (Ft/hó, Ft/óra). A vezetők személyi alapbérükön felül számos egyéb jogcímen részesülhetnek díjazásban. Ilyen pl. az eredménytől függő célprémium, jutalom, amely egy konkrét feladat sikeres elvégzéséhez, meghatározott eredmény eléréséhez vagy általában a kiemelkedő teljesítményekhez kapcsolódhat. A nagyobb gazdálkodószervezeteknél az ún. menedzser típusú szerződésekben igen gyakori, hogy meghatározott gazdasági mutatók teljesítése esetére a célprémium fizetését előre garantálják. A vezetőket gyakran ingyenesen adott értékpapírokkal is jutalmazzák. A nagyobb vállalkozásoknál szinte minden vezető tisztségviselő hivatali gépjárművel jár. A cégautó használata természetbeli juttatásnak minősül. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. A természetbeni munkabér nem azonos a természetbeni juttatással. A természetbeni juttatás a munkabéren felül jár. 5. ponthoz: A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. 7. ponthoz: A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg. A vezetőt a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg. 8. ponthoz: A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 9. ponthoz: A vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt főszabályként nem létesíthet. Lehetőség van azonban arra, hogy e rendelkezéstől a felek a munkaszerződésben eltérjenek. A további munkavégzés tilalma csak akkor terjed ki a tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre vonatkozó jogviszonyokra, ha ezt a felek a munkaszerződésben kifejezetten kikötötték. Ha a munkáltató - bizonyos keretek között - a további munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megengedi, célszerű azt előzetes bejelentéshez vagy hozzájáruláshoz kötnie. A hozzájárulás megadásának szabályait azonban rögzíteni kell. A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A bírói gyakorlat értelmében a munkavállalónak a munkáltatóéval azonos tevékenységi körű gazdasági társaságban való tevékeny közreműködése veszélyezteti a munkáltató gazdasági érdekeit, és alapot ad a rendkívüli felmondásra, illetve, ha a munkavállaló a munkáltató tudta és ezáltal engedélye nélkül olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek részben tulajdonosává is válik, és a gazdasági társaság tevékenysége sérti a munkáltató gazdasági érdekeit, a munkáltató jogszerűen él a rendkívüli felmondás jogával. A későbbi vitás ügyek elkerülése érdekében célszerű konkrétan meghatározni a gazdasági összeférhetetlenség részletes szabályait. Ezt a munkáltató egyoldalúan megteheti a belső szabályzatában. Ahhoz azonban, hogy a belső szabályzat a munkavállalóra nézve kötelező legyen, meg kell ismertetni vele a munkaviszony létesítésekor, illetve azt követően, és erről a tényről a munkavállalót írásban nyilatkoztatni kell. 10. ponthoz: Az indokolás és felmondási idő nélküli, azonnali hatályú rendes felmondás joga a munkáltatót csak a határozatlan idejű munkaszerződésnél a vezető és annak helyettese tekintetében illeti meg. Nem alkalmazható tehát a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által kijelölt, a munkáltató szempontjából meghatározó jelentőségű munkaköröket betöltő személyekkel szemben. Gyakran előfordul, hogy a vezető állású munkavállalók tekintetében a felek a közös megegyezéssel történő megszüntetés esetére is végkielégítést kötnek ki. Ugyancsak elterjedt az a gyakorlat is, miszerint mind a közös megegyezés, mind a rendes felmondás alapján járó végkielégítés összegét az Mt.-ben szabályozottnál magasabb összegben állapítják meg a felek. A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkaszerződés - a fenti keretek között - meghatározhatja azokat az eseteket, amikor rendkívüli felmondásnak van helye. Erre leginkább a vezetői munkaszerződésekben találhatunk példákat. 11. ponthoz: A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt - kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkaviszony megszűnését követően a fentiekben meghatározott kötelezettség a munkavállalót csak ilyen tartalmú, megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján és legfeljebb három évig terhelheti. E megállapodásra, amelynek megkötésére sor kerülhet a munkaviszony létesítését követően is, a polgári jog szabályai az irányadók. 12. ponthoz: A munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, illetőleg törvényi felhatalmazás alapján egyéb jogszabály szabályozza. Kollektív szerződés hatálya a vezetőkre nem terjed ki. A munkáltató a belső szabályzatában egyoldalúan állapíthatja meg a mérlegelési jogkörébe tartozó szabályokat (pl. munkavégzés rendje, munka megszervezése, munkahelyre bevihető dolgok, prémiumfizetés, összeférhetetlenség). Ahhoz azonban, hogy a belső szabályzat a munkavállalóra nézve kötelező legyen, meg kell ismertetni vele a munkaviszony létesítésekor, illetve azt követően, és erről a tényről a munkavállalót írásban nyilatkoztatni kell.   Forrás: Origo honlapja