Üzleti ügyintéző

OKJ, szakmakereső, OKJ tanfolyam

  ÜZLETI ÜGYINTÉZŐ       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. Szakképesítés azonosító száma: 49 3629 09 1 0 08   2. Szakképesítés megnevezése: Üzleti ügyintéző   3. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás   -----------------------   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma, megnevezése   -----------------------   3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintéző       II. A tevékenység tartalma     Az üzleti ügyintéző tevékenységi körében bel- és külkereskedelmi ügyletek (üzletek) lebonyolításával foglalkozik. Fő feladata, hogy az üzletkötő (az üzletember) által megkötött ügyletek realizálásában aktívan közreműködjék. Ennek keretében és érdekében:   – gondoskodik az ügylet tárgyát képező áru vagy szolgáltatás behozatalához, kiviteléhez vagy belföldi forgalmazásához szükséges engedélyek, igazolások, bizonyítványok, tanúsítványok és más okmányok beszerzéséről, szabályszerű és pontos elkészítéséről, kitöltéséről,   – ellátja az áru vagy a szolgáltatás ellenértékének szerződés szerinti határidőre és módon történő kiegyenlítésével kapcsolatban a feladatkörébe tartozó ügyintézést,   – intézi az áru szállítmányozásával és fuvarozásával összefüggő feladatokat és az ehhez kapcsolódó szállítmánybiztosítási ügyeket,   – folyamatosan figyelemmel kíséri az említett munkafolyamatokat, ellenőrzi, elemzi és értékeli azok gazdaságosságát és hatékonyságát,   – elvégzi a tevékenységével összefüggő adminisztrációt, pontosan és naprakészen vezeti a feladatkörébe utalt nyilvántartásokat,   – folyamatos kapcsolatot tart az egyes hatóságokkal és intézményekkel, valamint az üzleti partnerekkel.       III. A képesítés szakmai és vizsgakövetelményei     1. Általános ismeretek és készségek, személyiségvonások*     a) Személyiségvonások, tulajdonságok   Kívánatos, hogy az üzleti ügyintéző személyiségét a nagyfokú   – pontosság,   – megbízhatóság,   – felelősségtudat,   – fejlett szociabilitás, nagy önuralom és türelem, figyelmesség, tapintat, udvariasság,   – szorgalom és kitartás,   – dinamizmus, valamint   – az egész tevékenységét, magatartását átható igényesség (általános szakmai, esztétikai) jellemezze.   b) Általános műveltség   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék legalább középiskolai (szakközépiskolai vagy gimnáziumi) érettségi bizonyítvánnyal. A tőle elvárt általános műveltségállomány minimuma a közismereti tárgyakból tett középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított tudásszint.   ____   * A szakmai ismeretek elsajátításához és a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen olyan általános alap- és kiegészítő ismeretek, jártasságok és készségek, valamint személyiségvonások, tulajdonságok, amelyek a szakmai vizsgán – közvetlen módon – nem kerülnek számonkérésre.     2. Szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek**     a) Közgazdasági ismeretek   Az üzleti ügyintéző műveltségállományának része a gazdasági-közgazdasági alapműveltség. Elvárható, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó szakember felismerje a nemzetgazdaságban és a nemzetközi piacokon, a makro- és a mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági események közötti összefüggéseket, értse az ok-okozati kapcsolatokat, az események lefolyásának törvényszerűségeit és az azokban érvényesülő hatásmechanizmusokat. Ismernie kell továbbá a piacgazdaság működésének szabályait, főbb szereplőit és a döntéseiket befolyásoló tényezőket, a gazdaságpolitika eszközrendszerét és az egyes eszközök alkalmazásának lehetőségeit.   Kívánatos, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdaságpolitika lényegi vonásait illetően és legyen véleménye a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiben is.   b) Jogi ismeretek   Rendelkezzék általános tájékozottsággal a mindennapi életben leggyakrabban felmerülhető jogi problémákról és azok célszerű, illetve lehetséges rendezési módjairól. Ismerje az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az állampolgárok között létrejövő legjellemzőbb jogviszonyok tartalmát és azok főbb formai-eljárási vonatkozásait.   Rendelkezzék jártassággal a kereskedelmi szakmai tevékenységre vonatkozó jogi szabályok ismeretében, nagy biztonsággal tudja eldönteni: mely jogi kérdések, problémák tartoznak a kereskedő és melyek a jogi szakember kompetenciájába.   c) Vállalkozási alapismeretek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék olyan vállalkozási, vállalatgazdálkodási, statisztikai, tervezési, számviteli és pszichológiai ismeretekkel, amelyek birtokában a vállalkozásban szakszerűen közreműködhet.   d) Irodai, levelezési ismeretek   Az üzleti ügyintéző legyen képes a gyakorlatban előforduló ügyiratok, levelek alaki és tartalmi szempontból megfelelő megfogalmazására, esztétikus kivitelezésére (írógép vagy számítógép alkalmazásával).   Ismerje és legyen képes gyakorlatban alkalmazni a korszerű irodatechnikát: az iratelőállító, sokszorosító, adattároló és feldolgozó eszközöket, telekommunikációs berendezéseket. Függetlenül attól, hogy a vonatkozó tudásanyagot milyen iskolatípusban vagy fokozatban, esetleg iskolarendszeren kívüli szakképzésben sajátítja el.   Tudjon személyi számítógépen szöveget szerkeszteni a Word 5.5., a Works vagy ezek fejlettebb változatai szerint.   e) Kommunikációs készségek   Az üzleti ügyintéző rendelkezzék fejlett kommunikációs készségekkel, azaz   – írásban és szóban egyaránt érthető, világos stílusban, kifogástalan nyelvhelyességgel fejezze ki magát,   – az alkalmazásképes tudás szintjén ismerje a kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó illem-etikett-protokoll szabályokat,   – tudja célszerűen és kulturáltan használni a telekommunikációs eszközöket, berendezéseket (telefon, telex, telefax),   – külső megjelenését a rendezettség, ápoltság és az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködési kultúra jellemezze.   ____   ** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlen vagy közvetett módon számonkérésre kerülnek.     3. Szakmai ismeretek***     a) Idegennyelv-ismeret   Ismerjen legalább egy idegen nyelvet az alapfokú külkereskedelmi szakmai anyaggal bővített állami nyelvvizsga szintjén.   b) Kereskedelmi szakmai ismeretek   --------------------------------   Témakör, * Ismeri, ** Alkalmazza   --------------------------------   1. A kereskedelem szerepe a gazdaságban   1.1. Kereskedelem a gazdálkodás körfolyamatában, a kereskedelmi forgalmat befolyásoló tényezők *   1.2. A bel- és külkereskedelem feladata, szervezete és sajátos jellemzőik * 1.3. Áruk és szolgáltatások a kereskedelemben (azok hasznossága, minőségi jellemzői, a minőség tanúsítása és védelme, felelősség a minőségért, szabványok) *   1.4. A kereskedelmi munka termelékenysége és hatékonysága, a személyi tényezők *   1.5. A kereskedelmi hálózat egységei, a technikai tényezők *   1.6. A kereskedéshez szükséges pénzeszközök (tőke, hitel és kamatai) *   1.7. Az áruforgalom folyamata: beszerzés-készletezés-értékesítés *   1.8. Az áruforgalom mint közgazdasági, jogi, pénzügyi, fizikai és adminisztratív folyamat *   1.9. Az áruforgalmi mérlegsor, készlethatékonysági számítások, az értékesítés idő és összetételbeli vizsgálata (viszonyszámok, indexek, megoszlás) **   2. Marketing   2.1. Marketing alapfogalmak *   2.2. Marketingeszközök *   2.3. Marketing információs rendszer *   2.4. Marketingmenedzsment *   3. Áruk adásvétele belföldön **   3.1. Árubeszerzés: beszerzési döntések meghatározói, beszerzési források, üzleti tárgyalások és szerződések, az áru átvétele, a beszerzési munka tervezése és értékelése **   3.2. Készletezés: raktározás-tárolás, készletek összetétele, készletfajták, minőség és választék, készlethatékonyság **   3.3. Értékesítés: értékesítési módok, árubemutatás, értékesítési akciók, reklámeszközök **   4. A külkereskedelmi ügyletek és azok lebonyolítása   4.1. A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai **   4.2. A külkereskedelmi ügylet folyamatai **   4.2.1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése: ajánlatadás-kérés, alku, szokások, jogi előírások, a Bécsi Egyezmény szerepe az ügyletelőkészítésben **   4.2.2. A külkereskedelmi ügylet megkötése: szerződések és azok tartalmi, formai kellékei **   4.2.3. Okmányok és értékpapírok a külkereskedelemben **   4.2.4. A szerződések teljesítése, a hibás teljesítés következményei **   4.3. A koncentrált piacok fajtái, működése *   5. A biztosítás szerepe a kereskedelemben   5.1. A biztosítás szerepe a belkereskedelemben **   5.2. Nemzetközi biztosítási ismeretek, termékfelelőssége biztosítás, exporthitel-biztosítás, építési és szerelési biztosítás, tőkebefektetési biztosítás **   5.3. A szállítmánybiztosítás formái, szokványai és szabályai. A szállítmánybiztosítási károk rendezése **   6. Az áruk csomagolása (fogyasztói-gyűjtői-szállítói csomagolás, áruvédelem raktározás és szállítás során) **   7. Az áruk fuvarozása   7.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői: fuvarozó, fuvaroztató, szállítmányozó **   7.2. Fuvarozási módok és fuvareszközök: fuvarozási mód és útvonal megválasztása, logisztikai szemlélet **   7.2.1. Vasúti árufuvarozás **   7.2.2. A közúti, a légi és a folyami fuvarozás **   7.2.3. A tengeri árufuvarozás sajátosságai és fajtái **   8. Vámok   8.1. A vámok szerepe a gazdaságban: a vám mint a kereskedelempolitika eszköze *   8.2. Vám alapfogalmak: vámáru, vámút, vámfizetésre kötelezett, vámszabadterület, konszignációs raktár... **   8.3. Nemzetközi egyezmények, szerződések: GATT, EFTA, CEFTA, magyar–finn megállapodás stb. *   8.4. Vámtípusok, vámtarifák **   8.5. Vámeljárások, vámkezelés **   9. Pénzügyi műveletek a kereskedelemben   9.1. Bankok, monetáris és bankrendszer, nemzetközi pénzügyi intézmények, bankügyletek *   9.2. A pénzforgalom és annak eszközei: bankátutalás, csekk, váltó, hitelkártya, elektronikus fizetések **   9.3. Valuták és devizák, árfolyam, árfolyam-politika, devizagazdálkodás, devizapiac, devizapiaci ügyletek **   9.4. Fizetési módok (előrefizetés, okmányos meghitelezés, okmányos beszedvény, nyitvaszállítás, hitelnyújtás) fogalma, résztvevői, folyamatai, kockázatai **   9.5. A hitelek szerepe a kereskedelem finanszírozásában **   10. Gazdálkodási ismeretek   10.1. Az árrés szerepe a kereskedelemben: az árrés tartalma, árréshatékonyság számítása, árindexek **   10.2. Az ár és a hozzá fűződő szolgáltatások kapcsolata, a bel- és külkereskedelmi árképzés sajátosságai **   10.3. Költséggazdálkodás: költségek összetétele, költségelemzés és tervezés, a költségek mutatói **   10.4. A nyereség keletkezése, a kereskedelmi haszon fogalma és értelmezése. Nyereségelemzés és tervezés, az áruk nyereségtartalma, a nyereség mutatói **   ____   *** A szóbanlévő ismeretek a szakmai vizsgán közvetlenül számonkérésre kerülnek.         IV. A szakmai vizsga     1. A vizsgára jelentkezhet, aki   – középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik,   – igazolni tudja, hogy a vizsgát megelőző oktatást eredményesen elvégezte.     2. A szakmai vizsga részei   – írásbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó komplex vizsgafeladatot old meg a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből, továbbá a választott idegen nyelvből – összesen 180 perc időtartamban,   – gyakorlati vizsga szakmai, irodatechnikai és üzleti levelezési ismeretekből (szakmai feladat számítógépes szöveg és táblázat szerkesztése),   – szóbeli vizsga, melynek keretében a vizsgázó – az általa húzott – komplex szóbeli kérdést fejti ki a szakmai, illetve a szakmai alapozó és kiegészítő ismeretek tárgyköreiből. Ugyancsak a szóbeli vizsga keretében ad számot a vizsgázó a választott idegen nyelvi felkészültségéről az alábbiak szerint:     = beszélgetés általános témáról,     = a külföldi partnerrel való szóbeli kommunikáció egyszerű szituációban (üdvözlés, fogadás, szállásbiztosítás, pénzváltás, programszervezés, telefonkapcsolat stb.),     = egyszerű idegen nyelvű fordulatok fordítása magyarra.     3. A szakmai vizsga lebonyolításának szabályai   A szakmai vizsga lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.   Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelölt, aki az írásbeli vizsgán elégtelen teljesítményt nyújtott idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.]   A gyakorlati vizsgán való sikertelen részvétel nem akadálya a szóbeli vizsga letételének, azonban bizonyítvány a vizsgázó számára csak akkor állítható ki, ha a gyakorlati javítóvizsgán megfelelt.   A szóbeli vizsga eredménytelen, ha a jelölt idegen nyelv tantárgyból vagy szakmai ismeretekből (1) elégtelen érdemjegyet kapott. [A sikertelen vizsgarészt teljes egészében meg kell ismételnie annak, aki mindkét tárgyból (1) elégtelen érdemjegyet kapott.] A sikertelen tantárgyi vizsgarész külön is megismételhető. A szakmai elméleti vizsga eredményét az a szakmai vizsgabizottság állapítja meg, amely előtt a jelölt az utolsó eredményes vizsgáját letette.       * * *