Újságíró I. (a tevékenység megjelölésével)

OKJ, szakmakereső, OKJ tanfolyam

    I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 89 9 2616 15 9 0 12   2. A szakképesítés megnevezése: újságíró (tevékenységi terület és szint megjelölésével)   A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   C) Újságíró (középfokú)   D) Újságíró (felsőfokú)   E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör   ------------------------   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ------------------------   2616 újságíró     2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)   ------------------------   Munkakör, foglalkozás     FEOR száma megnevezés     OKJ megnevezése   ------------------------   2617 rádióműsor-, televízió-műsor-szerkesztő   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési hírszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási hírszervezet vezetője   2614 kulturális szervező   2615 könyv- és lapkiadó szerkesztője   2619 egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások (sajtóreferatúrák médiafigyelői, szemlézői, szóvivők)     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A nyomtatott és elektronikus sajtó termékeinek előállításában, tartalmuk és megjelenési formájuk meghatározásában többféle szakember együttműködésére van szükség. Napjainkban a sajtópiac diverzifikálódásával, sokszínűbbé válásával egyre fontosabb szerepet töltenek be az olyan szakemberek a szerkesztőségekben, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az újságkészítésben, ám a lapok arculatát és példányszámát, a műsorok színvonalát és sikerességét információgyűjtő és előkészítő, tájékoztató- és háttéranyagkészítő, valamint reklám- és PR-tevékenységükkel közvetve befolyásolják.     A) Sajtóreklám- és hirdetésszervező (középfokú)   Összekötő kapocsként szolgál a nyomtatott és elektronikus sajtó kiadói és tulajdonosai, valamint a hirdetni kívánó intézmények és a gazdasági egységek, továbbá a szerkesztőségek és a hirdetések, reklámok szövegírói, vizuális megvalósítói között.   A médiapiac elemzése alapján kidolgozza a kiadó reklámstratégiáját, részt vesz annak végrehajtásában.   Ugyancsak a médiapiac elemzéséből kiindulva meghatározza a kiadó hirdetéspiaci politikáját.   Részt vesz különféle PR-rendezvényeken, elemzi ezek tanulságait, esettanulmányokat készít.   Szervezi a sajtókapcsolatokat, interjúkat, és sajtótájékoztatókat készít elő, reklám- és PR-kampányokhoz háttéranyagokat állít össze, részt vesz azok lebonyolításában, alkalmas ügynöki, illetve hirdetésszervezői feladatok ellátására.   Szakember híján a reklám- és PR-asszisztensnek kell magát a hirdetéseket megfogalmazni, vagy a reklámötleteket kivitelezni.     B) Sajtóinformatikus (felsőfokú)   Speciális informatikai ismeretekkel rendelkező újságíró szakember, aki fontos információs kapcsolatot lát el a hír- és információforrások, valamint a szerkesztőségek között. Munkájának célja a tájékoztatás informatikai oldalról való támogatása.   Tevékenysége az újságírás hitelességét, naprakészségét, tényfeltáró jellegét erősíti azáltal, hogy a tájékoztatáshoz szükséges, tárolt információt gyorsan, kreatív módon mobilizálja a lapban, illetve műsorban való felhasználásra.   Kapcsolatot tart és rendszeres konzultációt folytat a szerkesztőkkel, részt vesz a szerkesztőségi (vagy minisztériális, közigazgatási, társadalmi, politikai szervek, illetve vállalatvezetői) értekezleteken, javaslataival segíti a színvonalas, tartalmas belső, illetve külső tájékoztatást.   Tisztában van a hiteles információ értékével, s ennek szellemében gazdája az információgyűjteménynek. Gyűjti, rendezi és feldolgozza a híreket, valamint az egyéb, a lap- vagy műsorkészítéshez szükséges tényinformációkat.   Részt vesz a fentieket tartalmazó adatbázis kialakítási munkáiban (javaslattétel, koncepció kidolgozása, tervezés, szervezés).   A dokumentumtároló és visszakereső eszközök segítségével gondozza a sajtó-adatbázist (gyűjti, tárolja, szakozza, rendezi, aktualizálja, javítja, visszakeresi az információt).   Önálló könyvtári, illetve adatbázisbani kutatómunkájával háttér- és tényanyagokat, dokumentációs összeállításokat készít (pl. életrajzok, kronológiák, eseményösszefoglalók), ezzel elősegíti objektív tájékoztatás megvalósulását.   Sajtófigyelést végez, sajtószemlét készít, valamint feldolgozza, elemzi, értékeli az egyes lapok, műsorok anyagait (annotációk, referátumok készítése).   Idegen szolgáltatásokat terminálon lekérdez és elemez, ezek alapján döntéselőkészítő előterjesztéseket készít.   Saját anyagait számítógépes szövegszerkesztőn, DTP-n írja, javítja, tördeli.     C)–D) Újságíró (középfokú és felsőfokú)   Rendszeresen ellátja a közvéleményt az egyes egyének és csoportok cselekvéséhez, valamint döntéséhez szükséges információkkal és ismeretekkel.   Az újságírói tevékenység mindenekelőtt tájékoztatás. Az újságíró a hírügynökségi vonalakon, lapjában, illetve a nyomtatott médián keresztül biztosítja a társadalmi érdek- és véleménykülönbségek megfogalmazását és szabad áramlását.   Tevékenysége információgyűjtésből, riporteri és interjúkészítői munkából, valamint a megszerzett információ ellenőr   zéséből, kiegészítéséből, feldolgozásából, közölhető írásos formában való rögzítéséből, szerkesztéséből áll.   Általában valamely területre szakosodik, ezt érdeklődési köre és a szerkesztőségi szükséglet határozza meg.   Az újságíró az általa megszerzett, illetve összeállított információkkal, meghatározott műfajok és szolgáltatások esetén személyes véleményével szolgálja az általa képviselt média közönségét, különböző műfajú írásaival kielégíti az olvasótábor társadalmi megrendelését.   Munkahelye lehet valamely lap vagy hírügynökség, sajtó- vagy cikkszolgálat, de lehet önálló vállalkozó is. Az újságírás rendszerint csoportmunka. Ezért szükséges, hogy az újságíró – miközben felelősséggel ellátja saját feladatát – részt vesz a szerkesztőségi közösség életében és a munkafolyamatok szerint kialakított munkacsoportok (,,team''-ek) munkájában.     E) Televízió- és rádióriporter, műsorszerkesztő (felsőfokú)   A televíziós, rádiós újságíró tevékenysége általában szerkesztői, szerkesztő-riporteri munkakört jelent. Munkája során jellemzően szerkesztői irányítás mellett adásokat készít elő egyedül vagy társaival, ehhez információt gyűjt (hírügynökségi jelentéseket, újságírói cikkeket és más média-, illetve egyéb publikus forrásból származó információkat dolgoz fel), interjúkat szervez, riportokat készít, montíroz, műsorblokkokat, majd teljes műsorokat szerkeszt.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     Az újságíró a nyomtatott, illetve az elektronikus sajtó területén dolgozó olyan szakember, aki a szorosan vett szakmai alapismereteken túl széles körű társadalomtudományi ismeretekkel, műveltséggel rendelkezik, tisztában van a médiumok erejével, hatásával és felelősségével, és ezt a tudását gyakorlati és elméleti munkája során alkotó módon tudja alkalmazni.   Az újságírói szakma többféle tevékenységet foglal magában. A nyomtatott sajtónál dolgozó munkatársak, a hírügynökségi, a rádiós és a televíziós újságírók mindennapi munkája számos elemében különbözik. Még inkább eltér a szerkesztők munkáját kiegészítő sajtóinformatikus, valamint a hirdetésszervező, továbbá a kormányzati, közszolgálati, illetve a vállalati szférában dolgozó újságírók (sajtóreferensek, szóvivők) tevékenysége. E szakmák egymást átható, de mégis eltérő követelményrendszerét 6 csoportba sorolhatjuk:     1. Alapvető sajtóismeretek [tevékenységi területek: A)–E)]   Ezek olyan szakmai alapkövetelmények, amelyek teljesítése a tömegkommunikáció területén dolgozó valamennyi szakember számára elengedhetetlen.   – A sajtó területén dolgozó munkatársnak sz&