Titkok tudója – az általános rendszergazda

OKJ, szakmakereső, OKJ tanfolyam

  • Szerettem volna továbbképezni magam – magyarázza Pintér István, rendszergazda, aki már a szoftverüzemeltetéssel kapcsolatban is felvilágosított minket. Ez a munka ugyanis egy sokkal magasabb szintje már a számítógépes ismereteknek. Általában több olyan törekvő szoftverüzemeltető akad, aki elvégzi ezt a két esztendős tanfolyamot, amelyet számtalan helyen oktatnak, OKJ-és és felsőfokú szakképzések keretein belül, régebben például  rendszerinformatikus néven lehetett leginkább ráakadni. Tantárgyak közül érdemes megemlíteni az alapvető hardverismereteket, ami a számítógépek belső működésével kapcsolatos legkülönfélébb ismereteket foglalja magában, sokkal mélyebben mint a szoftverüzemeltető tanfolyamokon. Itt már valóban rengeteg érdekességet lehet hallani a különböző rendszerekről, a windowsról és a linuxról, ezenkívül betekintést nyerünk a programozás világába is, nem úgy hogy csinálnánk is, hiszen tudnivaló, hogy az informatikának ez az ága egy külön terület, inkább azzal kapcsolatban szerzünk újabb tudnivalókat, hogy miként épülnek föl a programnyelvek. A szükséges tantárgyak közé tartozik még, többek között, a speciális matematika, és a hálózati ismeretek. Lehet választani - Az általános rendszergazda tehát nagyjából minden rendszerhez ért, de lehet választani is közülük valamelyiket – folytatja Pintér. – Van, aki belemerül a linux-ba, hiszen a windows és a linux között óriási különbségek vannak, ezek specialitásait meg kell tanulni. Ehhez a pályához általában nem árt valamilyen alap vagy inkább középfokú számítógépes végzettség. Valljuk be, főleg olyan emberek választják ezt, akiknek szenvedélyük az informatika, és ők általában férfiak. Az ő esetükben a munka egyben hobbi is. Az általános rendszergazda tehát behatóan ért mind a szoftverekhez, mind a hardverekhez, meg tudja azokat javítani, és ha kell, képes hibákat keresni a rendszerben, azaz tesztelni és üzemeltetni tudja az egész hálózatot. Ez utóbbiba beletartozik a szerver és a munkaállomások, valamint a különböző gépek, amelyeken az emberek dolgoznak. Elmélyült kapcsolatban kell állnia tehát minden egyes számítógéppel, amelyeket jó gazdaként kizárólag ő felügyel, beállítja azokat, hogy munkaképesek legyenek, minden hibát megold rajtuk, és ha esetleg bármilyen gondja akad a cég dolgozóinak, ahol épp őt alkalmazzák, egyfajta utolsó mentsvárként hozzá lehet fordulni. A bizalmi ember Mindebből következik, hogy személye igen fontos, komoly bizalmi embernek tekinthető, aki szinte már varázslói becsben is állhat az egyszerű nép előtt, mi több, ő az egyetlen, aki ismerheti a dolgozók rejtett  titkait is, már ami a levelezésüket, netezési szokásaikat és az egyebeket illeti – persze csak akkor, ha meg akarja ismerni. A legtöbb rendszergazda ugyanis szerény, magának való ember, aki természetesen sosem avatkozik mások ügyeibe. Legfeljebb, ha tudása, bátorsága és a kedve van hozzá, különféle  rivális cégek, állambiztonsági szervek honlapjait töri fel, miközben karban tartja a rábízott gépeket, kijavítja a programokat, adatmentéseket végez, a központi szervert üzemelteti, sőt arra is ügyel, hogy a vírusok ellen is megfelelően védett legyen a rendszer, aztán állandóan csak frissít és frissít, hogy a számítógép mindig naprakész állapotban legyen. A rendszernek tehát ő a legfőbb gazdája, és ez felelősséget jelent, ugyanis adott esetben beleszólása lehet az adott munkahely informatikai terveinek, ötleteinek kialakításában, méghozzá úgy, hogy a legfőbb főnököket is felülbírálhatja, akik aztán úgyis neki adnak igazat, hiszen az informatikában vele senki sem versenyezhet. Ekkor már, szerencsés esetben, akár ellenőrző és irányító feladatok ellátásában is részt vehet, felülről bírálhatja el a rendszerszervezők és a szoftverfejlesztők munkáját, persze mindezt finoman teszi, hiszen nem felejti el, hogy honnan jött. A pálya csúcsa Ez a tevékenység általában megköveteli, hogy a teljes rendszert a helyszínen kell felügyelni, tehát egy adott cég, vagy nagyvállalat alkalmazottjaként, azonban van rá mód, hogy vállakozásként is jól működik. Ez utóbbi esetben úgy is végezhető a munka, hogy a rendszergazda a szerződés szerinti meghatározott óraszámban van csak jelen, illetve vállalnia kell, hogy vészhelyzet fennállásakor mennyi időn belül képes  a helyszínen megjelenni és elhárítani a hibát. Vállalkozóként tehát maga oszthatja be a munkaidejét, lényeg hogy elvégezze a feladatot. Komolyabb cégeknél lehetséges, hogy van éjszakai beosztás is, persze ilyenkor nem ő az egyedüli alkalmazott, általában váltják egymást vagy ketten vagy többen, a munkahely méretétől, jelentőségétől függően. Olyan cégek is létezhetnek, persze itt már valamilyen egészen fontos helyekre kell gondolnunk, ahol a felelősség olyan szinten kiterjedt körű, hogy bizony még az informatikus magánéletébe beleszólhat, mert  mint egy ügyeletes orvosnak, a legváratlanabb időpontokban is rendelkezésre kell állnia – ha hívják, valóban menni köteles. A rendszergazda, a programozási munkákkal együtt a számítógépes pálya csúcsainak tekinthetőek, két külön irányt jelentenek, de lehet átfedés is közöttük. A rendszergazda pályán belül is számos hierarchikus pozíció figyelhető meg, ha például egy munkahelyen már csak ketten vannak, szükségképpen akkor is  kialakul egy fő illetve egy al-rendszergazda, és a tapasztaltabb a másiknak kiosztja a feladatokat. A fizetés, az alkalmazó cég nagyságától, jelentőségétől függ. Fontos lehet hogy a rendszergazda hány gépet lát el, hányan vannak a dolgozók és a gazdák, milyen gyakori a “sürgősségi ellátás”, milyen operációs rendszereket futtatnak.  - Százötven és háromszázezer forint közötti keresetre lehet számítani a legtöbb helyen –világosít fel Pintér. - Van olyan ismerősöm aki  több céget is vállal, ez azzal jár együtt, hogy nagyon jól meg kell szerveznie a beosztását, viszont minimum négyszázat is meg tud keresni, csak hát ennyi rohangálás azért már tényleg elveszi az ember idejét, nehezen marad lehetőség arra, hogy kiélvezzük a számítógép varázsát.                            PV