Tippek, tanácsok

felsőfokú szakképzés, FSZ, OKJ, félfőiskolai képzés, gimnázium

Írásbeli vizsga: Feladatválasztós teszt: Tipikus hibák: 1. Elakadunk az első olyan kérdésnél, amire nem tudjuk a választ. Megoldás: - ha valamire nem tudjuk a választ, haladjunk tovább - a végén térjünk vissza a kihagyott pontokra 2. Kifutunk az időből, mivel egy kérdésnél túl sok időt &quot vesztegeltünk&quot Megoldás: - mivel általában 50 kérdésre kell 30 perc alatt választ adnunk, ezért jól be kell osztani az időt (1 kérdésre kb fél perc áll rendelkezésünkre) - lehetőleg úgy, hogy a végére maradjon 1-2 perc az átnézésre, és a kihagyott kérdésekre is visszatérhessünk   3. Megválaszolatlanul hagyunk kérdéseket   Megoldás: Ha már végképp nem tudunk dönteni a megadott lehetséges megoldások közül, akkor is jelöljünk be valamit, hátha mégis pont a jót találtuk meg   4. Nem értjük a kiegészítendő kérdést, ezért nem válaszolunk   Megoldás: - Előfordulhatnak olyan esetek, mikor nem feltétlenül kell a kiegészítendő mondatot megérteni - nézzük meg, hogy egyáltalán mi hiányzik a mondtaból, mert ha pl. igevonzat, akkor könnyebb a helyzet, mert sok igének csak egy vonzata van, és ha azt tudjuk, akkor nyert ügyünk van - ha kötőszóról van szó, akkor mindig nézzük meg a pótlásra szoruló mondat szórendjét (német nyelvnél ez elengedhetetlen) Fordítás: Tipikus hibák: 1.Elkerüli a figyelmünket a lefordítandó szöveg címe, ami támpontot adhatna a szöveg jellegére. Megoldás:- Mindig nézzük meg, hogy a lefordítandó szövegnek adtak-e címet. 2.  A fordítandó teljes szöveget nem olvassuk át, éppen ezért nem kapunk átfogó benyomást a szövegről. Ebből követketkezik, hogy az első ismeretlen, vagy ismeretlennek tűnő szónál a szótárhoz nyúlunk. Ezzel nagyon sok időt veszítünk a rendelkezésre álló időből. Megoldás:- Olvassuk el a szöveget végig (akár többször is)- Próbáljuk értelmezni a szöveg mondandóját- Utolsó átnézéskor hátulról előre haladjunk, és jelöljük az ismeretlen szavakat, vagy azokat, amelyek ismerősnek tűnnek, de nem vagyunk benne biztosak.- Csak ezután nyúljunk a szótárhoz- Először azokat a szavakat keressük ki, amik teljesen ismeretlenek és csak azután keressük ki azokat a szavakat, amelyeknek a jelentésében nem vagyunk biztosak, vagy a szövegkönyezet alapján nem tudjuk kikövetkeztetni. 3. A szótárban található lehetőségek közül a rossz jelentés kiválasztása. Ez abból adódhat, hogy miután megtaláltunk egy szót/kifejezést a legelső ott álló jelentést használjuk fel a fordítandó szövegben. Megoldás:- A legtöbb szótárban megkülönböztetik (számmal, vastag betűvel) egyes szavak jelentésbeli eltéréseit, ezért ne sajnáljuk rá az időt, hogy átfussuk egy szó/kifejezés jelentéseit, mert így lehet a szövegbe illőt kiválasztani. A szófaj is igen fontos (ige, főnév stb.) 4. A magyarra fordított szöveg magyartalan, vagy a  célnyelvre fordított szöveg nem értelmezhető. Megoldás:- Miután kész vagyunk a fordítással, az eredeti szöveget rakjuk félre és így olvassuk át a lefordított szöveget, vagyis írjuk át magyarra vagy a célnyelvre a nyers fordítást. 5. A lefordított szöveg tele van helyesírási hibákkal. Megoldás: A fordítás nem csak arról szól, hogy adott nyelvre le tudunk-e egy szöveget fordítani, hanem azt is pontozzák, hogy a lefordított szövegben milyen a helyesírás. Ezért mindig nézzük át a szöveget az esetleges helyesírási hibák miatt. Ne ezen múljanak pontok.   Hallás utáni értés (magnó): Az egynyelvű nyelvvizsgákon általában ez a feladatsor az írásbeli nyelvvizsga része. A legtöbb nyelvvizsgán az első hallgatás előtt elolvashatjuk, hogy milyen információkat kell keresnünk a meghallgatandó szövegben. Tipikus hibák: 1. Nem olvassuk el rendesen, milyen információkat kell kiszűrnünk a szövegből. Megoldás: Mindig olvassuk el, mire kell választ találnunk a szövegből. 2. &quot Bepánikolunk&quot , ha nem értünk meg mindent a szövegből. Megoldás: Nyugalom, nem tolmácsokat nyelvvizsgáztatnak, nem az a fontos, hogy minden egyes szót megértsünk a hallott szövegből! Az első hallgatáskor ne írjunk, csak figyeljünk. 3. Elveszünk a részletekben. Megoldás: Itt is jól alkalmazható a kulcsszavak keresése.   4. Nyelvtani szerkezetek figyelmen kívül hagyása.   Megoldás: - Figyeljünk oda, hogy a keresendő szempontokban, van-e tagadás. - Figyeljünk az igék vonzataira, mert más vonzat más jelentést hordozhat magában. - Figyeljünk az igekötőkre, mert ugyanúgy, mint a vonzatoknál, más igekötő, megint csak más jelentést hordozhat magában   Levél: Tipikus hibák: 1.Nem figyelünk a formai jellemzőkre. Megoldás: Mindig ellenőrizzük, hogy a formai jellemzőket (megszólítás, dátum, elköszönés, aláírás) nem felejtettük-e le. Ez azért is fontos, mert értékes pontokat veszíthetünk velük, ha bármelyik is hiányzik. 2. Nem figyelünk oda ki címzett/hivatalos levélnél rossz a megszólítás Megoldás: - Mindig figyeljünk oda kinek kell a levelet írni. - Barátnak szóló levélben ne magázódjunk. - Hivatalos levelet ne tegező formában írjuk. 3. Nem olvassuk el rendesen a feladathoz tartozó bevezető szöveget (feltéve, ha van), pedig igen sokszor találhatunk benne olyan kifejezéseket, amelyeket fel tudunk használni a levél megírásához. Megoldás: - Mindig nézzük meg, hogy van-e a levélhez bevezető szöveg. - Ez azokon a nyelvvizsgákon, melyeken eleve levélre kell válaszolni, elengedhetetlen, mivel csak így tudjuk megoldani a feladatot. 4. A megadott szempontok kidolgozása a, egy szempontról túl sokat írunk b, nem fejtünk ki megadott szempontot   Megoldás: Minden szemponthoz írjunk legalább 2-3 mondatot, ha van időnk, akkor egy-egy számunkra szimpatikus szempontot bővebben is kifejthetünk. 5. A megadott szempontokra (kérdésként feltéve) egy az egyben válaszolunk. Megoldás: - ha a szempontoknál az áll például, hogy miért nem szeretünk moziba járni, akkor az a válasz nem elegendő, hogy mert otthon kényelmesebb. - ha kérdést tesznek fel a szempontok között, szőjük bele a válaszunkba. pl. Azért nem szeretek moziba járni, mert otthon kényelmesebb a filmnézés. Lyukas-szöveg (Closed-text): 1. Nem töltünk ki minden üres részt. Megoldás: Ne hagyjunk soha üres vonalat, kockát, még akkor sem, ha nem tudjuk a választ, mivel, ha jó kaphatunk rá pontot, de ha rossz, akkor sem jár rá mínusz pont, tehát ha nem írunk semmit, akkor is nulla pont jár rá, és ha írunk, de rossz, akkor is nulla, ezért adjuk meg magunknak az esélyt, hogy esetleg elérhetünk vele pontot. 2. Minden rendszer nélkül jelölgetünk. Megoldás: - Mindig nézzük meg, hogy mi hiányozhat a kiegészítendő szövegből. - Nézzük meg, áll-e ige a mondatban, ha áll, akkor milyen időben van (előfordulhat, hogy az időbeli segédige hiányozhat a főige melöl) - Nézzük meg a vonzat miatt, mi az ige. - Nézzük végig a mondatokat az esetleges igekötők, főnévi igeneves szerkezetek miatt (ez utóbbi miatt elég sok lehetőség kizárható a lehetőségek közül, ha igével kell a mondatot kiegészíteni) - Nézzük meg, szerepel-e alany a kiegészítésre szoruló mondatban. - Ha összetett mondat, akkor nézzük meg van-e kötőszó a mondatok között. Olvasás utáni értés (egynyelvű pl. ÖSD): Mivel az ilyen típusú nyelvvizsgák többségén nem használhatunk szótárt, ezért itt nem az a fontos, hogy szó szerint mindent megértsünk a szövegekből. Tipikus hibák: 1. Megpróbáljuk szó szerint lefordítani magunknak a szöveget. Ebből következik, hogy az első ismeretlen szónál elakadunk. Megoldás: Próbáljuk a szöveg lényegét értelmezni és kulcsszavakat keresni.   2. Nem figyelünk a nyelvtani szerkezetekre.   Megoldás: - mindig nézzük meg van-e tagadás a helyesnek vélt megoldásban, mert sokszor emiatt nem megfelelő a válasz - mindig nézzük meg, hogy a jelentést hordozó ige milyen időben van - figyeljünk összetett mondtatoknál a kötőszavakra - figyeljünk az igék vonzatára, más vonzat más jelentést hordozhat magában.             Olvasás utáni értés (kétnyelvű, pl. ITK):   Tipikus hibák:   1. Az első ismeretlen szónál szótárhoz nyúlunk.   Megoldás: - mivel ez a feladat nem azt méri, hogy tudjuk lefordítani a teljes szöveget, hanem azt, hogy adott kérdésekre ki tudjuk-e szűrni a szövegből az odatartozó részt és azt lefordítani, ezért az &quot előmunkára&quot jobban kell összpontosítani. - először mindig olvassuk el a szöveget - aztán nézzük meg milyen információkat kell a szövegből kiszűrnünk - olvassuk el a szöveget még egyszer (akár többször) - jelöljük be kb hol találhatók a szövegben a kérdésekre adandó válaszok - amelyik információt szótár nélkül is le tudjuk fordítani, írjuk le a megoldólapra - az ismeretlen vagy ismeretlennek vélt szavakat tartalmazó részeket olvassuk el többször is, mivel elképzelhető, hogy az ismeretlen szó kiszótárazása nélkül is le tudjuk fordítani - mindig azt kezdjük el előbb fordítani, amiben a legkevesebb ismeretlen vagy ismeretlennek vélt szó található - lehet, hogy ez így hosszadalmasnak tűnik, és attól fél a vizsgázó, hogy nem lesz elég ideje a fordításra, de ha eleget gyakorolja ezt a módszert, nagyon hamar hozzá lehet szokni és csodálkozni fog, hogy milyen egyszerű lesz a fordítás, mivel nem arra pazarolja az idejét, hogy azokban a szövegrészekben található ismeretlen szavakat keresse ki a szótárból, amelyek egy feltett kérdésre sem adnak választ.   Szóbeli vizsga: Grafikonelemzés: Tipikus hibák: 1. Mivel a legtöbb nyelvvizsgán képleírási feladat van, ezért ha egy ilyennel találkozunk &quot bepánikolunk&quot . Megoldás: Nem kell megijedni, van néhány igen jó szófordulat, amellyel bármilyen grafikont gyerekjáték elemezni. Ha ezeket rendesen megtanuljuk, nem okozhat problémát egy grafikon sem. (pl. melléknevek fokozása) 2. Nem nézzük meg, hogy a grafikonhoz van-e felirat. Megoldás: Mielőtt nekikezdünk egy grafikont elemezni, mindig jól nézzük meg az ábrát. A kisbetűs feliratokat is. Nagyon sokszor fel tudjuk ezeket az elemzésben használni. 3. Nem figyeljük meg, hogy van-e évszám feltüntetve, ezért jelen időben elemezzük az ábrát, még akkor is, ha egy régebbi statisztika eredményét kapjuk kézhez. Megoldás: Mindig nézzük meg, hogy van-e évszám, mivel a múltban készített statisztikákról nem beszélhetünk jelen időben. 4. Ha két grafikon van egy képen, akkor csak külön-külön beszélünk róla. Megoldás: A külön-külön elemzésen túl ilyen grafikonoknál elvárják tőlünk, hogy összehasonlítást is végezzünk. Ehhez is találhatók igen jól használható szófordulatok. Képleírás: A legtöbb nyelvvizsgán alapfokon még elegendő lehet, ha csak magáról a képről beszélünk, viszont közép- és felsőfokon a képből kiindulva elvárják a vizsgázótól, hogy asszociáljon és ne magát a képet mutassa be. Viszont arra ügyeljünk, hogy csak azt mondjuk el, amit képesek vagyunk idegen nyelven kifejezni, ne bonyolódjunk bele a mondandónkba. pl. - Ha egy újságot olvasó ember látható a képen, akkor ne csak azt mondjuk el, hogy újságot olvas, hanem azt is, hogy mit gondolunk, miért pont azt az újságot olvassa. A ruházata alapján is próbáljunk következtetéseket levonni (pl. foglalkozás) - Ha tájképet kell bemutatnunk, ne csak azt mondjuk el, hogy pl. egy tengerpartot látunk, hanem, hogy hol készülhetett a kép.   Készítette: Turai Tímea