Támogatják a hiányszakmát tanulókat

OKJ, szakmakereső, OKJ tanfolyam

 

Ösztönzés a tanulóknak

A kilencvenes évek elején a magyar gazdaságban végbement szerkezetváltás következtében a termelő ágazat leépült, a szolgáltató szektor viszont felduzzadt, így az előbbiből az utóbbiba vándorolt át a munkaerő is – magyarázza Szenténé Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakképzési osztályának vezetője. – Néhány éve azonban kezd visszaállni az egyensúly, és a termelő ágazatban jelentős a munkaerőhiány. Akkor beszélünk hiányszakmáról, amikor egy évnél hosszabb ideig betöltetlenek az álláshelyek  egy adott szakmában. Mivel a magyar gazdaság meglehetősen labilis, így nem is lehet az egész országra vonatkozóan megállapítani, hogy melyek a hiányszakmák, hiszen régiónként, sőt kistérségenként eltérőek az igények.

Ebben az évben az egész országban hiányszakmának minősült több, az építő- és a gépipar területén  keresett foglalkozás, így a hegesztő, a kőműves, az ács- állványozó, a gépi forgácsoló vagy a villanyszerelő. Ezen a helyzeten csak több területet érintő, átgondolt stratégiával lehet változtatni, így néhány év alatt el lehet érni, hogy ezek felé a szakmák felé irányítsuk a tanulni vágyókat. Az iskolai rendszerű képzés középtávon hoz megoldást, hiszen ott a ciklusidő több év. A munkaerő-piaci képzéseknél ez maximum egy év, tehát a munkanélküliek átképzésével gyorsabban elérhetjük, hogy a tartósan betöltetlen állásokra is legyen jelentkező. -

Hogyan próbálják a hiányszakmák felé irányítani a pályaválasztás vagy –módosítás előtt állókat?

- A szakmunkástanulók ösztönzésére ebben az évben kezdődött egy program. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) minden régióban meghatároztak tíz hiány- vagy gazdaság által folyamatosan igényelt szakmát. Ha egy fiatal ezek valamelyikét választja, és megfelel a jogszabályban rögzített egyéb feltételeknek, akkor ösztöndíjat kap a szakképzési évfolyamokon végzett tanulmányai idejére. Ennek az összege a tanulmányi eredménytől függően havonta  10.000-30.000 forint. A beiskolázási tájékoztatókban valamennyi iskola közzétette, hogy melyek azok a szakmák, amelyekben ösztöndíj kapható. A felnőttek képzését már évek óta igyekszünk a gazdaság igényei szerint alakítani. A munkaerő-piaci képzések esetében a munkaügyi központok olyan programokat támogatnak, amelyek a munkaerő-piacon keresett végzettséget adnak.

Aki tehát több hónapja nem tud elhelyezkedni a saját szakmájában, annak érdemes átgondolnia a pályamódosítást, hiszen néhány hónap alatt szerezhet olyan végzettséget, amellyel jobb helyzetbe kerülhet a munkaerő-piacon.Azt gondolom, hogy harmincöt, negyven évesen még nincs késő a pályamódosításhoz, hiszen még évtizedeket tölthet az új szakmájában.

Támogatás a munkaadóknak: A munkaadókat is igyekeznek bevonni a kezdeményezésekbe, hiszen az a legjobb, ha az ő igényeiknek megfelelőek a képzések.

-Több lehetőség is nyitva áll a vállalatok, vállalkozások előtt ezzel kapcsolatban – mondja az osztályvezető- Az Országos Képzési Jegyzék melléklete is minden évben tartalmazza a hiányszakmákat. A szakképzési hozzájárulási törvény szabályozása szerint, ha egy gazdálkodó szervezet hiányszakmában foglalkoztat tanulókat, akkor a szakképzési hozzájárulásból magasabb összeget használhat fel és a tanulóknak is magasabb juttatás jár, mint egyéb szakmák esetében.

Hogyan  válasszunk szakmát?

- Ha valaki már rendelkezik szakmával, de abban nem tud elhelyezkedni, esetleg érettségi után szeretne szakmát tanulni, érdemes először feltérképeznie a munkaerő-piacot. Az álláshirdetések böngészése közben kialakulhat egy kép bennünk, hogy milyen területeken milyen végzettséggel keresnek munkaerőt. A Magyar Munkaerőpiaci Prognózis adatbázisában is hasznos információk találhatók.

A www.mmpp.hu oldalon olvashatók a magyarországi foglalkoztatók által szolgáltatott adatok alapján készült munkaerő-piaci elemzések. Az adatbázisból megtudható például, hogy melyik településen milyen cégek milyen szakmákban keresnek embereket. A jövedelmekről is vannak információk, amelyek időnként eléggé meglepőek, hiszen előfordul, hogy amíg az egyik vállalat  a minimálbért fizeti egy szakmában, addig a másik annak a kétszeresét. Egy hegesztő fizetése 90-150 ezer forint között mozoghat, egy gépi forgácsoló esetében az egyik cég 89 ezer forintot kínál, egy másik viszont 180 ezer forintot.

A munkaügyi központoknál is érdemes érdeklődni képzési lehetőségek iránt, mivel ezek naprakész információval rendelkeznek arról, hogy térségükben milyen végzettségű szakemberek iránt van kereslet, és az is előfordulhat, hogy éppen támogatott képzést indít a központ az általunk kiválasztott szakmában.

B.E. www.mot.hu