Születéstől a halálig - az állatkerti állatgondozó hivatása

felnőttképzés, OKJ, felnőttoktatás, OKJ tanfolyam, szakmunkásképzés

$kep1$ A négy féléves képzés megkezdésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség megszerzése. Két év alatt a hallgató megismerkedik az összes létező állatfaj természetes élőhelyével, megtanulja az anatómiájukat, a szaporodásukat - valamint a teljes életciklusukat -, ismereteket szerez az egyes fajokra leselkedő betegségekről és azok megelőzéséről. A képzés alatt a leendő állatkerti állatgondozó Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően azt is elsajátítja, hogy nem természetes életkörnyezetükben miként lehet tartani a rábízott jószágokat. Ha végeztünk a tanulással, akkor OKJ képesítést kapunk.Sok gyakorlatra van szükségSzakirodalomból és az órán elhangzottakból nem lehet a szakma minden csínját-bínját elsajátítani, így már az első félévtől kezdődően kötelező gyakorlatra jelentkezni bármilyen állatkertbe, vadasparkba, vadaskertbe, esetleg gazdaságba. A szakmai gyakorlatot adó helyet a tanulónak kell megtalálnia. A gyakorlat időtartalma nem kevés (kétezer óra), ám teljesítésével a leendő állatkerti állatgondozó minden szükséges szakismerettel felvértezve adhat számot tudásáról a képzési idejének lezárultával. A képzés teljesítésének feltétele a szóbeli vizsga sikeres teljesítése, valamint az előírt gyakorlati képzés meglétéről szóló igazolás leadása. A végzett állatkerti gondozó minden olyan intézményben el tud helyezkedni, amely beltéri vagy prezentáló állattartással foglalkozik. Sebők Vera a Fővárosi Állat-és Növénykertet választotta gyakorlati képzésének színhelyéül, ami nem meglepő, hiszen a fiatal lány már a korábbi években is - a képzés előtt - gyakornokként, majd később teljes státuszú alkalmazottként dolgozott - és jelenleg is dolgozik - az állatkertben. Vera világ életében kötődött a természethez és az állatokhoz, így számára egyértelmű volt a döntés, hogy állatgondozóként szeretne elhelyezkedni a későbbiek során. Elmondása szerint az állatok szeretetét a családjától örökölte.Születéstől a halálig $kep2$ Vera jelenleg a nagyragadozókkal foglalkozik, előtte pedig a majmokon és pingvineken kívül minden állattal akadt már dolga. Szerinte a jó állatgondozó lojális, szolidáris, roppant körültekintő, rendezett és rendszerezett. Az, hogy a végzett állatkerti állatgondozó sikeres felvétel után melyik állat gondozását kapja feladatául, Vera szerint a szerencsén múlik, ám ezen felül „van egy olyan tényező, melyet az állatok szabnak meg. Amennyiben nem tudom magamat megértetni az állattal egy adott területen belül, előfordulhat, hogy abban a körzetben nem maradhatok. Ilyenkor értelemszerűen egy másik házba kell átmenni, ahol könnyebben kommunikálok az állattal.” Egy állatgondozónak az első dolga, mikor megérkezik a munkahelyére, megnézni, hogy biztonságosak-e a kifutók, működnek-e a villanypásztorok, illetve hogy egyáltalán minden állat a helyén van-e. - A nagyragadozók körzetében nem árt, ha mindenki ott van, ahol előző este hagytuk – így Vera. A mindenre kiterjedő reggeli ellenőrzést a rutinmunkák, vagyis a külső-belső takarítás követi. Természetesen az állatkerti állatgondozó feladati közé tartozik az etetés is. - Fel kell mérnem, hogy kinek mennyi és milyen jellegű takarmányra van szüksége, nem feltétlenül csak húst kell adnom nekik” – meséli Vera. Az állatkerti állatgondozók egyéb feladati az évszakoktól is függenek. Tavasszal a kifutók berendezéseinek felújítása, nyáron a fűnyírás, gazolás, valamint a medencék takarítása a jellemző. Az ősz a napi rutinfeladatokon túl főként az avar összeszedéséből áll. Á tél úgy pedig a jól megérdemelt pihenés időszaka. -       Ha a tél kegyes hozzánk, nem sokat kell havat lapátolni – mondja Vera. - Ha jól végeztük a munkánkat az év háromnegyed részében, akkor télen már nem szokott sok dolgunk lenni. Nem is igen tudnánk mihez hozzányúlni, hiszen minden fagyott és átjegesedett. Ilyen esetekben tényleg csak a napi rutinmunkákat tudjuk elvégezni. Ilyenkor látványetetéseket sem szoktunk végezni, valamint az állatok számára is tél van, jóval passzívabbak. Ráadásul látogató is alig van. Az állatgondozó további feladata a vemhes állat ellésében segédkezni, valamint egy állat elhullása esetén kötelessége értesíteni az intézmény állatorvosát. Egy patás jószágot,  amennyiben a szakember a boncolást követően megállapítja, hogy természetes okból távozott az élők sorából, meg lehet etetni a ragadozókkal. Az állatok szeretete fontos A Fővárosi Állat-és Növénykertben a közalkalmazotti bértáblázat szerint történik a munkatársak kifizetése. A frissen végzett gondozó a minimálbért kapja kézhez, ám természetesen van lehetőség a magasabb fizetésre is. A nagyragadozók gondozója szerint az intézményben mindenkit - vagyis a kezdőket és a „nagy öregeket” - összevonva átlagban száz-százharmincezer forintot lehet keresni. A bérezés attól is függ, hogy állami vagy magáncégnél helyezkedik el a végzett állatkerti állatgondozó. A Magyar Állam tulajdonában lévő intézményeknél a béren kívüli juttatások és az éves jutalmazások is megilletik a munkavállalót. Nem állami tulajdonban lévő intézmények esetében a tulajdonos tesz egy bérajánlatot a munkakör betöltésére jelentkezőnek. Amennyiben elfogadja az ajánlatot, a további fizetése - bércsökkentés, béremelés -, általában az intézmény pillanatnyi anyagi helyzetétől függ. Vera szerint az állatkerti állatgondozó szakma eléggé telített, a munkahelyek megüresedés esetén a tapasztalt, más intézményben már bizonyított kollégákat alkalmazzák szívesebben a frissen végzettek helyett, ezért érdemes kapcsolatokat kiépíteni parkokban, állatkertekben, mielőtt valaki belevág a tanulásba. TG