Szabadság

Rendes szabadság: a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a munkavállaló   huszonötödik életévétől : 21   huszonnyolcadik életévétől : 22   harmincegyedik életévétől : 23    harmincharmadik életévétől : 24   harmincötödik életévétől : 25   harminchetedik életévétől : 26    harminckilencedik életévétől : 27   negyvenegyedik életévétől : 28    negyvenharmadik életévétől : 29    negyvenötödik életévétől : 30 munkanapra emelkedik.  A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a fenti életkort betölti. Pótszabadság A fiatal munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti, a szülők döntése alapján, gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalónak vagy gyermekét egyedül nevelő szülőnek, 16 évesnél fiatalabb gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság megilleti a gyermek gondozását, nevelését vállaló örökbe fogadó és a nevelőszülőt is. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születése évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betöltötte. a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát töltő munkavállalót évente 5 munkanap pótszabadság illeti meg. a vak munkavállalónak évi 5 munkanap pótszabadság jár. A kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés egyéb pótszabadságot is megállapíthat. Szabadság kiadásaA rendes szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek miatt legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig (kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig), a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül adható ki a szabadság. A szabadság időpontját a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapjának kivételével - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az erre vonatkozó igényt a munkavállaló a szabadság szándékolt megkezdése előtt legkésőbb 15 nappal köteles bejelenteni munkáltatójának. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell a közölt időpontot a munkáltató a munkavállalóval történő megállapodás vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. Szabadság megváltása: a szabadságot pénzben kell megváltani, ha a munkaviszony év közbeni megszűnése vagy sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra történő bevonulás miatt a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot már nem lehet kiadni. Más esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Rendkívüli szabadság: jogszabály által meghatározott esetekben a munkavállalót rendkívüli szabadság is megilleti. Rendkívüli szabadságnak minősül a betegszabadság, a szülési szabadság és a tanulmányi szabadság. Betegszabadság: a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére - kivéve az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszonynál a betegszabadság időarányos része vehető igénybe. Az igénybe nem vett betegszabadság később nem igényelhető. A betegszabadság idejére a munkavállaló távolléti díjának 80%-a jár. Szülési szabadság: a terhes, illetőleg a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megilleti a gyermekgondozási szabadsága alatt ismét szülő nőt is. Ilyenkor a szülés várható időpontját megelőző 28. napon az addigi fizetés nélküli szabadság megszakad, és a szülési szabadsággal folytatódik. A szülési szabadság idejére a társadalombiztosítás által finanszírozott terhességi-gyermekágyi segély jár, valamint jár rendes szabadság is, amelyet a munkába visszatéréskor kell kiadni. Tanulmányi szabadság (tanulmányi szabadidő): a munka mellett iskolarendszerű tanulmányokat folytató munkavállalónak a munkáltató köteles szabadidőt biztosítani ennek mértékét a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően kell megállapítani. Ezen túlmenően vizsgánként - a vizsga napját is beszámítva - 4 munkanap, a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható. A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozás, továbbá a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Az előreláthatóan 30 napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó személyes, otthoni ápolása céljából legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A sor-, valamint a 20 napi időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonának bevonulás előtt kérésre - 2 munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. Az országgyűlési képviselőnek kérésére jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig, majd képviselői megbízatása időtartamának egészére vagy annak egy részére fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a polgármesternek, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának is, a megbízatásának időtartamára. Forrás: Origo honlapja