Pihenőidő, pihenőnap, munkaszünetinap

munkahely

Munkaközi szünetAmennyiben a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalónak legalább 20 perc szünetet kell biztosítania. Napi pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalóra. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő a munkavállalót, amennyiben nem a munkáltató telephelyén töltötte el a készenlétet. PihenőnapA munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pihenőnapok helyett munkaidőkeret alkalmzása esetén a munkaidő-beosztás alapján hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe a vasárnapnak bele kell esnie. Amennyiben az így foglalkoztatott munkavállaló rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál dolgozik, vagy készenléti munkakörben, megszakítás nélküli vagy több műszakos munkarendebnm dolgozik, illetve idénymunkát végez, a heti 48 órás pihenőidő úgy is biztosítható, hogy havonta esik bele egy vasárnap. Munkaidőkeret alkalmazásakor a pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján hetenkét legalább 40 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a munkavállalónak, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egyszer a vasárnapnak is bele kell esnie. A munkaidőkeret átlagában azonban ilyenkor is legalább heti 48 órát kitevő pihenőidőt kell biztosítani a munkavállalónak. Összevont pihenőnapMunkaidőkeret alkalmazásakor kéthetente, kollektív szerződés vagy a felek megálapodása alapján pedig akár havonta összevontan is kiadható a pihenőnap. A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalónak kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 6 havonta összevontan is ki lehet adni a pihenőnapot. Az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát, s 6 nap munkavégzést követően kötelező kiadni egy pihenőnapot. A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapját nem lehet összevontan kiadni. A terhes, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőnek, valamint az egy évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő férfinak csak akkor lehet összevonni a pihenőnapját, ha ehhez hozzájárul. Vasárnap csak az alábbi esetekben lehet rendes munkaidőben elrendelni munkavégzést: a rendeltetése folytán ezen a napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendeben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalóknak, valamint azoknál a munkaidő-keret alkalmazásával foglalkoztatott munkavállalóknak, akiknek a heti pihenőnapját összevontan is ke lehet adni. Vasárnapi munkavégzésnél havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni, és a vasárnapi munkavégzést közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben nem kötelezhető munkavégzésre. A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabérén felül legalább ötvenszázalékos bérpótlékra jogosult, ha másik pihenőnapot, pihenőidőt kap helyette. A másik pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban, munkaidő-keret alkalmazásakor pedig legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni. Amennyiben a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, a heti pihenőnapján végzett munkavégzésért legalább százszázalékos bérpótlékra jogosult. Ettől eltérően, a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható. Amennyiben a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben dolgozik vasárnap, a rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék is megilleti. Nem vonatkozik ez azokra a munkavállalókra, akik megszakítás nélküli munkarendben vagy rendeltetése szerint vasárnap is működő cégnél dolgoznak, illetve idénymunkát végeznek. Munkaszüneti napjanuár 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e és 26-a akkor, ha ezeken a napokon a munkavállalónak egyébként munkát kellene végeznie. Munkaszüneti napon a munkavállaló rendszeresen csak a megszakítás nélkül (folyamatosan, folytonosan) és a rendeltetése folytán ezeken a napokon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Munkaszüneti napon csak azoknak a munkavállalóknak rendelhető el munkavégzés, akik ezeken a napokon is foglalkoztathatók rendes munkaidőben, valamint baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében. A munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót - havi munkabérén felül - megilleti a munkaszüneti napon végzett munkáért járó bére, teljesítménybéres vagy órabéres munkavállalót pedig - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja. Akit munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre köteleznek, az előzőeken felül 100 százalékos bérpótlék is megilleti.   Forrás:Origo honlapja