Nyelvvizsgák az Európai Unióban

nyelvtanfolyam, nyelvtanulás

  1. Várható-e, hogy a magyar, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány egységes kezelést kap az Unióban?Az Európai Unió közösségi szinten nem szabályozza a nyelvtudást igazoló bizonyítványok elismerését, a közösségi jog tehát nem rendelkezik erről. Az egyes tagállamok saját hatáskörükben szabályozzák, vagy nem szabályozzák a tagállamon kívül szerzett nyelvvizsga-bizonyítványok elismerését, értékelését. Ebből következik, hogy a Magyarországon szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat az Európai Unió tagállamai eltérően értékelhetik. 2. Várható-e, hogy bizonyos vizsgaközpontoknál tett nyelvvizsgákról kiállított bizonyítványok más, Magyarországon tett nyelvvizsgákkal szemben előnyt élveznek? (Pl. Cambridge-i nyelvvizsgát elfogad egy külföldi munkaadó, de ITK ORIGO központban tett nyelvvizsgát nem.)A közösségi jog lehetővé teszi, hogy az elismerést végző hatóság a külföldi, esetünkben a magyar munkavállaló bizonyítványának vagy oklevelének elismerését az adott ország nyelvének ismeretéhez kösse, amennyiben a munkakör betöltése (pl. tanár) nyelvtudást igényel. Ezekben az esetekben a nyelvtudás igazolására szolgálhat - többek között - valamennyi, Magyarországon szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány. Az eljáró hatóság nem írhatja elő, hogy csak az egyik vagy másik nyelvvizsgaközpont bizonyítványát fogadja el, vagy csak az adott országban letett nyelvvizsgát ismeri el.Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része azonban olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert - nagy valószínűséggel - nemzetközi nyelvvizsgákat.3. Várható-e, hogy az Unió tagállamaiban letett nyelvvizsgák honosítás nélkül magyarországi, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványnak minősüljenek?Ahogy láttuk, a közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat.4. Várható-e, hogy az Unióból Magyarországra érkező külföldi állampolgárságú munkavállaló bizonyítványa (pl. érettségi), oklevele vagy nyelvvizsga-bizonyítványa után közalkalmazotti vagy köztisztviselői nyelvpótlékban részesülhet? Esetleg honosítania kell a nyelvtudás szempontjából?Amennyiben közalkalmazotti munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkavállalót nyelvpótlék illeti meg, úgy ez a rendelkezés az Európai Gazdasági Térség állampolgárára (és természetesen más külföldi állampolgárokra) is vonatkozik. (A magyar jogszabályok értelmében köztisztviselő azonban kizárólag magyar állampolgár lehet.)Közalkalmazotti munkakörben történő foglalkoztatás esetén állampolgárságtól független az, hogy a külföldön szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt honosíttatni kell ahhoz, hogy a nyelvpótlék szempontjából figyelembe vehető legyen.A külföldön szerzett érettségi bizonyítványok, vagy felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek esetében más a helyzet, mivel azokról a következőképpen rendelkezik az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV.8.) Korm. rendelet 13. §-ának (7) és (8) bekezdése:A fent megnevezett okiratokkal rendelkező személyeket tehát a jogszabály erejénél fogva úgy kell tekinteni, mint akik nyelvvizsgával rendelkeznek.5. Panaszt tehet-e a magyar munkavállaló/tanuló az Unió intézményeinél, ha magyarországi, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványát nem fogadják el az Unióban a munkavállaló/oktatási intézmény által előírt nyelvtudás igazolására?Az Európai Unió intézményeihez jogorvoslatért kizárólag a közösségi jog megsértése esetén érdemes fordulni. Mivel a közösségi jog nem rendelkezik a nyelvvizsga-bizonyítványok elfogadásáról, ezért a közösségi jog nem sérül azáltal, hogy az egyik tagállam nem fogadja el a másik tagállamban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Forrás: NYAKSzerkesztette:Turai Tímea