Nő a hallgatói támogatások összege és a diákhitel-keret

Ba, Bsc, egyetem, mesterképzés, alapképzés

  • Szeptember 1-jével nő a hallgatói támogatások összege és a diákhitel kerete - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten. A diákhitel maximális összege a költségtérítéses hallgatók esetében 30 ezer forintról havonta 40 ezer forintra, az igénylési korhatár pedig 35 évről 40 évre emelkedik - mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Arató Gergely, ismertetve a hallgatói juttatások rendszeréről szóló, a szerdai kormányülésen elfogadott rendelet tartalmát. Az államtitkár kiemelte, hogy a hallgatói normatíva, vagyis az egy diákra jutó éves állami támogatás összege szeptember 1-jétől jelentősen emelkedik: a juttatás államilag finanszírozott hallgatónként 91 ezer forint volt évente, mostantól pedig 116.500 forint lesz. A kollégiumi normatíva évi 80 ezer forintról szintén 116.500 forintra nő, a jegyzettámogatás összege pedig évente 7.820 forintról 11.650 forintra változik - tette hozzá. Arató Gergely közlése szerint a 2005-ben hatályba lépett új felsőoktatási törvény szükségessé tette, hogy a hallgatói juttatások rendszerét tartalmazó kormányrendeletet újólag megalkossa a kormány a szabályozást a hallgatói önkormányzatokkal egyeztetve, azok egyetértésével alakították ki. A rendelet szerint az említett juttatások mellett továbbra is megmarad például a tanulmányi és a szociális ösztöndíj, a lakhatási támogatás, a köztársasági ösztöndíj, a sporttevékenység támogatása. Az államtitkár elmondta, hogy egyes ösztöndíjakat, különösen a köztársasági ösztöndíjat és a tanulmányi ösztöndíj bizonyos fajtáit kiterjesztették a költségtérítéses hallgatókra. Lehetővé teszik továbbá, hogy a jegyzettámogatást a hallgatók elektronikus tananyagok vásárlására vagy a terepgyakorlatra fordíthassák. Újdonság még, hogy a korábban sport- és a kulturális tevékenységre beépített hallgatói önkormányzati támogatás külön jogcímként jelenik meg. Arató Gergely kiemelte: a konkrét támogatási rendszer kialakítása, az egyedi döntések meghozatala az egyetemek hatásköre, a döntéseket a felsőoktatási intézmények a helyi hallgatói önkormányzatokkal konzultálva, velük egyetértve hozhatják csak meg. Az államtitkár rámutatott arra, hogy a szabályozás még nem a fejlesztési részhozzájárulás (fer) rendszerével kapcsolódik össze. &quot Egyelőre arra várunk, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán megszülethessen a végleges szabályozás a felsőoktatási törvényben&quot - közölte. Annak kapcsán, hogy Sólyom László államfő a múlt héten véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a felsőoktatási törvény módosításáról szóló jogszabályt, Arató Gergely azt mondta: a köztársasági elnök indítványa nem érinti a fer rendszerét, így a minisztériumban folytatják azt a szakmai munkát, amely az új díjfizetési szisztémához kapcsolódó ösztöndíj-rendszert tartalmazza. Hangsúlyozta, hogy a fer csak a 2007-ben belépő diákokat érinti (először 2008-ban), a jelenlegi rendelet a most rendszerben lévő diákok számára nyújt támogatási lehetőséget. Közlése szerint a tárca célja, hogy még az ősszel, szeptember folyamán vitára bocsássák az ösztöndíj-koncepciót. Az oktatási minisztériumban szeptemberben kezdik kidolgozni a hallgatói juttatások reformját. Az új szabályozás első lépése a fer tervezett bevezetése. A hozzájárulás 30-50 százalékát az intézményeknek kötelezően tanulmányi ösztöndíjakra kell fordítaniuk - olvasható a szaktárca írásos összegzésében. Forrás:MTI