Munkaidő, munkarend, munkáltatói utasítások

munkahely

Munkáltatói utasítások követéseA munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles a munkáját ellátni. Jogosult az utasítás teljesítését megtagadni, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek végrehajtása kárt idézhet elő és amellyel a munkavállaló számolhat, köteles erre az utasítást adó munkáltató figyelmét felhívni, az utasítás teljesítése ilyenkor azonban kötelező. Meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása miatt kieső időre távolléti díj jár. MunkaidőAa munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaközi szünet időtartama nem számít be a munkaidőbe (a készenléti jellegű munkakör kivételével) Napi munkaidő Az egy napra eső vagy 24 órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő Heti munkaidőAz egy naptári hétre eső, vagy 168 órás megszakítás néküli időszakba tartozó munkaidő Teljes munkaidőA teljes munkaidő napi 8 óra, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. A teljes munkaidő legfeljebb napi 12 órára, heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója. Tulajdonosnak minősül a gazdasági társaság tagja is, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik. MunkaidőkeretA munkaidő a napi munkaidő tartamának alapulvételével legfeljebb 2 havi, illetve 8 heti keretben is meghatározható. Ettől eltérően a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 4 havi, illetve 18 heti, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés rendelkezése alapján pedig legfeljebb 6 havi, illetve 26 heti keretben is meghatározható. A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalók tekintetében kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve 52 heti munkaidőkeretet is megállapíthat. Amennyiben a munkáltató munkaidő-keretet alkalmaz, annak kezdő és befejező időpontját írásban kell közölnie a munkavállalóval. Ebből a szempontból írásbelinek minősül az a tájékoztatás, amit a munkáltatónál helyben szokásos módon közzétesznek (például a faliújságra kifüggesztik...stb). Munkaidőkeret alkalmazásánál a munkaidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát, vagy az erre az időszakra eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni. Munkaidő-kedvezményA  Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) szerint a nőket, szakszervezeti vezetőket, az üzemi tanács tagjait, a tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkavállalókat, valamint az édesapákat munkaidő-kedvezmény illeti meg. A szülési szabadságról visszatérő nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a 9. hónap végéig egyszer egy óra munkaidő-kedvezmény jár. A gyermekét mesterségesen tápláló anyát és az örökbe fogadó anyát is megilleti a kedvezmény. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye a szakszervezeti tagok létszámától függ, havi egy-két óra. Erre az időre a tisztségviselőknek távolléti díj jár. Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény illeti meg az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalókat. A munkaidő-kedvezmény alapján részt vehetnek a kötelező iskolai foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton, valamint vizsgánként 4 nap szabadidőt, a szakdolgozat elkészítéséhez pedig tíz nap szabadidőt köteles biztosítani számukra a munkáltató. A 2002. december 1-jén, illetve ezt követően született gyermekre tekintettel öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az édesapákat, amelyet a gyermek két hónapos koráig, tetszőleges időpontban vehetnek igénybe, a munkáltató köteles azt kiadni. A kedvezményre nemcsak a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti, hanem az örökbe fogadó apa is jogosult. Az édesapák erre az időre távolléti díjat kapnak, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Az édesapa a munkaidő-kedvezmény igénylésekor köteles bemutatni a munkáltatójának a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ezzel egyidejűleg írásban kell nyilatkoznia arról is, hogy szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apának minősül és ezt a jogát nem szüneteltetik, nem szüntették meg.A munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételéről olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a fenti nyilatkozatnak és anyakönyvi kivonat fénymásolatának megőrzése a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével a munkáltató feladata. A családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az apát megillető és kifizetett kedvezményre járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon félévente - június 30-áig, illetve november 30-áig - benyújtja a székhelye szerinti Területi Államháztartási Hivatalhoz, amely 15 napon belül gondoskodik az összeg átutalásáról. MunkarendA munkarend határozza meg munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése napi 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve évente kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható. Ilyen munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Munkaidő-beosztásA munkaidő beosztható mindenkire egyenlően, de alkalmazható egyenlőtlen, osztott és rugalmas munkaidő, valamint éjszakai munka is. A munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A munkaidő-beosztást (kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában) legalább 7 nappal korábban és legalább egy hétre szólóan írásban, illetve a munkáltatónál helyben szokásos módon közölni kell a munkavállalóval ennek hiányában az utolsó időszak munkaidő-beosztása az irányadó. A beosztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni: a munkavállaló napi munkaideje a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje a 24, illetve heti munkaideje a 72 órát ne haladja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe be kell számítani az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során nem haladhatja meg a 8 órát egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a napi munkaidő nem lehet rövidebb 4 óránál (ilyen munkaidőbeosztást csak munkaidőkeret alkalmazásánál lehet meghatározni) a nőkre terhességük megállapításától a gyermek 1 éves koráig, illetve a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra a gyermekük 1 éves koráig egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve osztott munkaidő csak a hozzájárulásukkal alkalmazható, éjszaki munkára pedig egyáltalán nem oszthatók be a rendszeresen éjszakai munkát végző munkavállaló egészségügyi alkalmasságát rendszeres orvosi vizsgálattal kell ellenőrizni, és amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az éjszakai munkavégzés veszélyezteti az egészségi állapotát vagy megbetegedése az éjszakai munkavégzéssel áll összefüggésben, nappali munkavégzésre kell beosztani. Mentesség a munkavégzési kötelezettség alól: mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól arra az időre, amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti (például amíg kötelező orvosi vizsgálaton, sorozáson vesz részt, katonai szolgálatot teljesít, bírósági tárgyalásra tanúként idézik, szavazáson vesz részt stb.) közeli hozzátartozója temetésével kapcsolatban intézkedik, legfeljebb két munkanapon át keresőképtelen betegség vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni jogszabályi előírás alapján nem kell munkát végeznie, illetve a munkavégzés alól felmentették (például pihenőnapon, munkaidőkedvezmény alapján stb.) a munkáltató engedélyezi, valamilyen a munkaidőn kívül el nem végezhető tevékenység miatt jogszerű sztrájkban vesz részt. Forrás: Origo honlapja