Munkabér

munkahely

MunkabérA munkavállalót munkaviszonya alapján az elvégzett munkáért munkabér illeti meg, amelyet a munkáltató a hazai törvényes pénznemben köteles kifizetni. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, munkabérként a munkaszerződésben megállapított személyi alapbért kell fizetni. A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával is megállapítható. A személyi alapbért mindig időbérben kell meghatározni. Munkabérnek minősül minden, a munkavállalónak a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetetten adott pénzbeli vagy természetbeni juttatás. Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásának meghatározásakor tilos indokolatlan megkülönböztetést tenni a munkavállalók között. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni. A munkaköri besoroláson vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az ne eredményezhessen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között. Természetbeni munkabérA pénzben meghatározott munkabér 20%-áig olyan természetbeni munkabért is meg lehet állapítani, olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez hozzájárul. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. TeljesítménybérA teljesítménybér a munka eredményétől függően járó bér. A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket a munkáltató állapítja meg. Ezeket alkalmazásuk előtt írásban, az érintett munkavállalók tudomására kell hozni. Ha a követelmény teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező. A teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy annak 100%-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállaló részére járó munkabér összege legalább a minimálbért elérje. Mozgó bérTeljesítménybérezés alkalmazásakor a garantált béren felül járó - a teljesítménykövetelményektől függő - bér. Garantált bérAz a bér, amely teljesítménybérezés esetén akkor is megilleti a munkavállalót, ha a teljesítménykövetelményeket nem teljesítette. Garantált bért akkor kell alkalmazni, ha a teljesítménykövetelmények teljesítése jelentős részben nem csak a munkavállalón múlik (pl. strandbüfé, kereskedelmi jutalék). MinimálbérA kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a minimálbér jár. A minimálbér összege 2002-ben havibér alkalmazáskor 50 00 forint/hó, időbér alkalmazásakor 288 forint/óra. BérpótlékBérpótlékot akkor állapítanak meg, ha a munkavállaló a különleges helyen, illetve munkakörülmények között vagy az általában szokásostól eltérő időben végzi a munkáját, és személyi alapbére megállapításánál ezt a körülményt nem vették figyelembe. A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Bérpótléknak minősül a kötelezően alkalmazandó műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért, valamint a készenléti szolgálatban végzett munkáért járó bérpótlék. Éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos bérpótlék, a délutáni műszakban végzett munka után 15 százalékos műszakpótlék, az éjszakai műszakban végzett munkáért 30 százalékos műszakpótlék, a megszakítás nélküli munkarendben a délutáni műszak után további 5, az éjszakai munka után további 10 százalék műszakpótlék, a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munkáért 50 százalékos bérpótlék, a pihenőnapon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék a készenlét ideje alatt a személyi alapbér 25 százaléka illeti meg a munkavállalót. ÁllásidőAz az időszak, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, vagy a munkáltató - gazdaságilag indokolt esetben - átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót. Ilyen időszak lehet például, amikor egy vállalatnak átmenetileg kevesebb megrendelése van, vagy egy hiba javításának ideje. A kiesett munkaidőre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg. Távolléti díjAmennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, de annak mértékét nem határozza meg, vagy a munkabérnek távolléti díjra kiegészítését rendeli el, a munkavállalónak a távollét idejére érvényes személyi alapbére, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetve a munkaszerződésben rögzített rendszeres bérpótléka(i), valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Távolléti díj jár az alábbi esetekben: az állampolgári kötelezettség teljesítése (szavazás, hatósági, bírósági idézésre tanúként megjelenés, sorozás és katonai nyilvántartásba vétel) miatt mulasztott munkaidőre, amennyiben a munkavállaló ezeknek a kötelezettségeknek munkaidőn kívül nem tehet eleget, a munkavállaló közeli hozzátartozója halála esetén legalább két munkanapra, a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradásnál 4 órára a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére, a munkaszüneti nap és a szabadság időtartamára, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára az utasítás jogszerű megtagadása esetén munkával nem töltött időre. Átlagkereset: átlagkeresetként az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető negyedév(ek), ennek hiányában az utolsó hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg fizetendő. Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata. IdőbérA munkában töltött idő tartamától függően járó munkadíjazás, amely havibérként és órabérként állapítható meg. Személyi alapbérA munkabér a kötelezően időbérben megállapítandó alapbérből áll, amelyhez meghatározott feltételek teljesülése mellett bérpótlék, prémium, illetve külön juttatás kapcsolódik. A személyi alapbér összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél.   Levonás a munkabérből, munkabér kifizetése Munkabér védelme: a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át, s azzal szemben vagy egyébként a munkáltató is csak akkor élhet beszámítással, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály megengedi. Levonás a munkabérből: a munkavállalót megillető munkabérből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A munkabérelőleg - kivételként - korlátozás nélkül levonható a munkabérből. Ha a munkáltató a jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján megállapított összeg levonását nem teljesíti, a levonni elmulasztott összeg erejéig készfizető kezesként felel. A levonás, amelynek alapja a nettó munkabér, főszabályként a munkabér 33%-áig terjedhet, kivételesen (például gyermektartásdíj) azonban a munkabér 50%-át is le lehet vonni. Szintén 50%-ig terjedhet a levonás, ha több jogcímen terheli tartozás a munkabért. A munkavállalóval szemben fennálló több követelést az alábbi sorrendben kell levonni: gyermektartásdíj, egyéb tartásdíj, munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság, a bírósági és szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés, adó-, illeték- és egyéb köztartozás, az adóst terhelő egyéb tartozás. Munkabér kifizetése: a munkabért havonta egyszer kell elszámolni és - ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell kifizetni. Amennyiben a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell teljesíteni. Előleget azonban - legalább havonta - ilyenkor is fizetni kell. Amennyiben a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért a megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. A munkáltató legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteles kifizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért. Munkaviszony megszűnésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkabért és az egyéb járandóságokat, kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonyát jogszabálynak nem megfelelő módon szüntette meg, vagy az elszámolás alapja akkor még nem volt megállapítható. Ebben az esetben a munkáltató költségén a munkavállaló által megadott címre kell a munkabért elküldeni. A munkabért magyar törvényes pénznemben kell fizetni, ez nem zárja ki - a részben vagy egészben - bankszámlára történő átutalást. Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszatérítése: ha a munkáltató a jogalap nélkül fizetett ki munkabért a munkavállalónak elszámolta, csak írásbeli felszólítással követelheti vissza. A felszólítást a kifizetéstől számított 60 napon belül kell a munkavállalóhoz eljuttatni. Az általános elévülési időn belül (3 év) lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.   Forrás: Origo honlapja