Moderátor

  A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 102. sorszám alatt kiadott moderátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei       I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai     1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8419 01   2. A szakképesítés megnevezése: Moderátor       II. A szakképesítés munkaterülete     1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás   -----------------------   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   -----------------------   3719 egyéb kulturális foglalkozások     2.1. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások   -----------------------   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   -----------------------   2616 újságíró   2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő     2.2. A szakképesítéssel betölthető rokon munkakörök, foglalkozások   -----------------------   A munkakör, foglalkozás   FEOR száma megnevezése   -----------------------   1335 kulturális tevékenységet folytató részegység vezetője   1344 reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője   1417 hírközlési kisszervezet vezetője   1425 kulturális szolgáltatási kisegység vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)   2614 kulturális szervező   2617 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő   3713 kulturális szervező munkatárs   3714 rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs   5349 egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások     3. A munkaterület rövid, jellemző leírása   A moderátor az elektronikus médiában (rádió, televízió) a legkülönbözőbb műfajokat képviselő produkciókban szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként működik közre. Színházban, művelődési házban vagy szabadtéri rendezvényeken szervezője, szerkesztője, közreműködője a különféle műfajú rendezvényeknek, irányítja a műsor lebonyolítását, összeköti az egyes műsorszámokat.   A moderátor elkészíti a közönségnek szánt műsorok koncepcióját, forgatókönyvét (szerkesztés), a programot tematikusan építi fel, kiválasztja és felkészíti a közreműködőket (művészeket, szakembereket stb.), illetve összeköti az egyes műsorszámokat saját (előre megírt vagy rögtönzött) szöveggel.       III. A szakképesítés szakmai követelményei     1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok   A moderátor szakmai tevékenységét a szakintézmények (televízió, rádió, színház, művelődési ház stb.) megfelelő részlegeiben végzi rendszeresen vagy alkalmanként egyedi műsorok közreműködőjeként.   Feladatait önálló vállalkozóként, illetve a szakirányú intézmények, vállalkozások munkatársaként látja el hivatásszerűen főállásban vagy mellékfoglalkozás keretében.   Munkáját a megrendelő igényeihez alkalmazkodva önállóan szervezi és végzi.   Olyan sokoldalúan képzett szakember, aki feladatának végzésekor különböző rendezvényeken, akár a műsor lebonyolításának irányítójaként (műsorvezető, játékvezető), akár összekötő kapocsként (konferanszié) közreműködik, szerepel.   A moderátor előkészíti a mindenkori megrendelő igénye szerinti mélységben a műsorokat, előadásokat.   Munkájáról előzetes írásbeli anyagot, forgatókönyvet készít.   Ellátja a munkavégzéshez szükséges szervezési, jogi és gazdasági feladatokat.     2. Követelmények   2.1. feladatcsoport: Kommunikációval kapcsolatos ismeretek alkalmazása   a) Definiálja a kommunikációelmélet alapfogalmait, különböztesse meg és értelmezze a kommunikációelmélet modelljeit.   b) Elemezze a társadalmi kommunikációt.   c) Írja le a magyarországi nyilvánosság fejlődéstörténetét, ezzel együtt a közvélemény fogalmát és sajátosságait.   d) Különböztesse meg a politikai kommunikáció jellemzőit (médiarendszerek és politikai rendszerek, a tömegkommunikáció mint negyedik hatalmi ág), valamint a pártatlan tájékoztatás kritériumait.   e) Jellemezze és értékelje a tömegkommunikáció és közönsége kapcsolatát, illetve a profitorientált vállalkozás lehetőségeit a tömegkommunikációban.   f) Munkájához kapcsolja hozzá a kommunikáció szabályainak alkalmazását.   g) Tudja használni a tömegkommunikációs technika eszközrendszerét.   h) Tervezzen és kivitelezzen közönségkutatást, piackutatást és hatásvizsgálatokat.   2.2. feladatcsoport: Pszichológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Definiálja a személyiség és a pszichikum, valamint a szorongás, a félelem, az agresszivitás fogalmát.   b) Jellemezze az erkölcsi ítéletek fejlődését, társadalmi előítéleteket, valamint a társadalmi devianciákat: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, öngyilkosság.   c) Munkájához kapcsolja hozzá a szociálpszichológia alapfogalmait, a személyközi kommunikáció lélektani vonatkozásait és a tömegkommunikáció lélektani hatásmechanizmusait.   2.3. feladatcsoport: Politológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Magyarázza meg és elemezze a politikatudomány alapfogalmait, a XX. századi eszmeáramlatokat (konzervativizmus, kereszténydemokrácia, liberalizmus, kommunizmus, szociáldemokrácia), a politikai rendszereket, a politikai kultúra fogalmát, a politikai akaratnyilvánítás eszközeit és formáit.   b) Lássa át és ismerje fel   – a pártok és érdekvédelmi szervezetek felépítését, működését, céljait az alkotmányosság fogalmát a választói rendszereket és a választói magatartás jellemzőit,   – a magyar politikai rendszert (hatalom, állam, kormányzati forma, képviseleti demokrácia, többpártrendszer, parlamentarizmus, hatalmi ágak, politikai intézmények, döntési mechanizmusok).   c) Különböztesse meg a társadalmi feszültséggócokat (az átalakulás vesztesei, szegénység, munkanélküliség, deviancia, területi egyenlőtlenség), a nemzetiségi kérdést, nemzetiségi gondokat.   d) Munkája során figyelje a magyar és a nemzetközi politikai élet, kultúra, piacgazdaság változásait.   2.4. feladatcsoport: Szociológiai ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Elemezze és értékelje a társadalmi rendszer, társadalmi tény, társadalomtípus, társadalomváltozás aktuális átalakulásait.   b) Vegye észre a társadalmi rétegződés és társadalmi struktúra, társadalmi szerep, illetve a nevelés szubkultúrája változásait.   2.5. feladatcsoport: Általános médiaismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Ábrázolja és elemezze a különböző médiamodelleket, különös tekintettel a média piac jellemzőire, a fő ágazatok sajátosságainak tekintetében (újság, rádió, televízió).   b) Mutassa be a médiapiac különböző ágazatait, és ezekhez kapcsolódva a különféle hatáselemeket megfelelően alkalmazza is.   2.6. feladatcsoport: Sajtótörténeti ismeretekkel kapcsolatos alkalmazások   a) Jellemezze   – a magyar írott sajtó történetét az első, még kézzel írott ,,hírközlő levelektől'' a magyar nyelvű nyomtatott lapok megjelenésén át az 1980-as évek végéig, valamint a rendszerváltásig,   – az olvasóközönség kialakulását és differenciálódását (hogyan változott meg a sajtótermékek arculata, a referáló hírlapból hogyan született meg a modern hírlap, az üzleti haszonra való törekvés hogyan szülte az első bulvárújságokat),   – a jellegzetes újságműfajok kialakulását és fejlődését (tárca, vezércikk, riport).   b) Munkájához szorosan kapcsolja a különböző sajtóanyagok kutatását a közhasznú információs forrásokban.   2.7. feladatcsoport: Sajtóműfajok elméletével kapcsolatos alkalmazások   a) Írja le és jellemezze   – a mai magyar sajtó struktúráját (országos és regionális napi- és hetilap bulvár- és elitújság), a lappiac jellemzőit,   – az alternatív irányzatokat a nyomtatott sajtóban,   – az olvasói szokásokat (sajtókultúra),   – a sajtóelemzés alapvető kérdéseit.   b) Nevezze meg és definiálja a sajtóban használatos műfajok fogalmi apparátusát, a tényközlő és a véleményközlő műfajok különbségeit.   c) Írja le a szakmai eljárásokat (szerkesztés, vágás, montírozás), illetve a média személyzetét és feladatait.   d)