Miért kell nekünk a Bolognai folyamathoz csatlakoznunk?

egyetem, felvételi

A bolognai folyamat célja a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése. Az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer, illetve a mobilitást segítő kredit-rendszer kialakítása. A folyamathoz Magyarország 1999-ben csatlakozott.         A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok - 1999-ben 29, később újabb 4 állam - önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják. A folyamat eredményeképpen az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válnának a tervek szerint 2010-ig. A folyamat legfontosabb célkitűzései közé tartozik a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztésével, az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás területén, valamint az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban.     A felsőoktatás fejlesztéséről szóló, július közepén társadalmi vitára bocsátott szakmai anyag szerint az európai felsőoktatás nyitottságának más régiók irányában növekednie kell, támogatni kell a fejlődő országokkal kiépülő kapcsolatokat, a diákok és oktatók fogadását. A szaktárca illetékesei szerint Magyarországnak azért kellett a bolognai folyamathoz csatlakoznia, mert a jelenlegi - az egyetemek és főiskolák kettősségére épülő - modell képtelen a tömeg- és elitképzés igényeit kielégíteni. A bolognai folyamat megvalósításában Magyarországon a műszaki felsőoktatás áll a legjobban, minden szinten rendelkezésre áll olyan képzési kínálat, amely megfelel a gazdasági igényeknek. Különösen jól halad a munka az agrár területeken is. A kétciklusú képzés során első &quot bachelor&quot szakaszában 12-15 nagyobb képzési területre történne a tervek szerint a beiskolázás. A képzés első évében egy szintre hozó, általános műveltséget és készségeket, valamint általános szakmai kompetenciákat adó oktatás folyna, amelyet a második évtől szakmai és módszertani képzés követne. Az elképzelések szerint a harmadik év után - amennyiben a hallgató úgy dönt - tovább lehetne lépni a &quot master&quot képzésbe 60-80 képzési ágon. Ennek keretében a szaktudományok tudományos eredményeinek és módszereinek elsajátítása történik majd. A bolognai folyamatba bekapcsolódó államoknak 2005-ben ország-jelentést kell készíteniük arról, hogy miként haladnak a kétciklusú képzési rendszerre történő átállással. Az új képzési rendszernek 2010-ig kell kiépülnie, azaz ebben az évben már nem indulhatnának olyan programok, amelyek nem illenek bele az új struktúrába.A Bolognai folyamat eddigi története:Egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának céljával 1999-ben európai oktatási miniszterek írták alá a Bolognai Nyilatkozatot, amely szerint a folyamatba bekapcsolódó államoknak (jelenleg 33 ország) 2010-ig ki kell építeniük az új képzési rendszert, 2005-re pedig jelentést kell készíteniük, miként haladnak az átállással. Időközben a 2003-as Berlini Konferencia ráadásul a felgyorsítás mellett döntött, és a legfontosabb bolognai tételek bevezetését 2005-re tette. Ezek a következők: könnyen összehasonlítható végzettségek rendszere, kétszintű képzés, egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet-rendszer, a mobilitás támogatása, a szociális dimenzió erősítése, minőségbiztosítás, az oktatás és a gazdaság kapcsolatának szorosabbra fűzése, az európai dimenziók támogatása, az élethosszig tartó tanulás elterjedésének segítése, a térség vonzerejének és versenyképességének növelése. A folyamattal kapcsolatban felvetett problémák többek közt aköré csoportosulnak, hogy az Európai Unióban nincs kötelező érvényű egységes modell az oktatásra, és a felülről jövő reform nem sértheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Összeállította: Varga Anna