Mi-mi: nyelvvizsga

nyelvtanfolyam, nyelvtanulás

Nyelvvizsga szótárNyelvvizsga, nyelvvizsga-bizonyítvány: A nyelvvizsga olyan szintmérés, amelynek során a vizsgázó idegennyelv-tudását méri fel a vizsgáztató intézmény. A mérés során az eredményről, vagyis a nyelvtudás szintjéről valamilyen bizonyítványt ad ki a vizsgáztató.Állami nyelvvizsga: 2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert és valamilyen módon előnyöket biztosított azoknak, akik a vizsgát sikeresen letették és bizonyítványt szereztek. 2000. január 1. előtt is voltak olyan más vizsgák, bizonyítványok is, amelyeket az állam „egyenértékűnek” tekintett az állami nyelvvizsgával. A pontos felsorolást ld. 3/1980 MM rendelet mellékletében.Államilag elismert nyelvvizsga: 2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer. Minden 2000. január 1. előtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minősül 2000. január 1. után is.Akkreditáció: Annak az eljárásnak a neve, amelynek során az erre felhatalmazott testület egy-egy magyarországi vagy külföldi vizsgaközpont által bonyolított vizsgaeljárásról megállapítja, szakszerű-e, elméletileg megalapozott-e az adott vizsgáztatás általában.Akkreditált vizsgaközpontok: Azok az intézmények, amelyek államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytathatnak, és a vizsgázóknak sikeres teljesítés esetén államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt adnak.Akkreditált vizsgarendszer: A nyelvtudás összetevői a következők: írott szöveg értése, íráskészség, hallott szöveg értése, beszédkészség, közvetítési (fordítási) készség, nyelvtani ismeretek, szókincs nagysága stb. Ezek a készségek sokféleképpen mérhetők, sokféle feladattípus segítségével. Egy vizsgarendszer egy olyan módszercsomag, amely ezeket a készségeket valamely előre meghatározott módon méri. A szakértők megvizsgálják, hogy tényleg alkalmas-e nyelvtudásmérésre, és megfelel-e a jogszabályban előírt szinteknek. Ha igen, akkreditálják, azaz engedélyezik a működését. (Lásd az akkreditációnál írtakat.)Vizsgahely: Egy vizsgaközpont egy adott épületben van (ott vannak az irodái stb.). Vizsgáit azonban nem feltétlenül abban az épületben szervezi meg, hanem különböző más helyeken. Ezek lesznek az adott központ vizsgahelyei. A vizsgahelyeket is átvizsgálják a szakértők, és megítélik, hogy alkalmasak-e vizsgáztatásra. Bizonyos vizsgahelyeken (pl. iskolákban) az ott oktató nyelvtanárok vizsgáztatnak is, ezek az akkreditált vizsgahelyek, és vannak, ahova a központból jönnek vizsgáztatók, és az adott vizsgahelyek csak a vizsga helyszínéül szolgálnak – ezek a bejelentett vizsgahelyek.Egynyelvű – kétnyelvű nyelvvizsga (bizonyítvány): Ha nyelvvizsgát teszünk, az írásbelin felmérik az íráskészségünket és azt, értjük-e a leírt idegen nyelvű szöveget. Sok esetben külön írásbeli feladatsorral ellenőrzik a nyelvtani, nyelvhelyességi tudásunkat. A szóbelin beszédkészségünket tesztelik és azt is, értjük-e a hallott szöveget. Különbség az egyes vizsgák között abban van igazán, hogy vannak olyanok, amelyek tesztelik a magyar és idegen nyelv közötti közvetítési (pl. írásban a fordítási) készséget is, mások viszont nem. Azok a vizsgák, amelyeken előfordul írásban vagy szóban a közvetítési feladat, azok kétnyelvűek, amelyeken ilyen feladat nincs, azok az egynyelvű nyelvvizsgák. Az „egynyelvű” illetve „kétnyelvű” kifejezés a bizonyítványban is megjelenik. Legtöbb célra mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű bizonyítvány alkalmas. Egységes Európai ReferenciakeretAz Unio nyelveinek egységes szintezésére és mérésére használt ajánlás.