Mi-mi: nyelvvizsga fogalmak, kérdések

nyelvtanfolyam, nyelvtanulás

Mi mi: NyelvvizsgaNyelvvizsga, nyelvvizsga-bizonyítvány: A nyelvvizsga olyan szintmérés, amelynek során a vizsgázó idegennyelv-tudását méri fel a vizsgáztató intézmény. Itt csak azokkal a nyelvi vizsgákkal foglalkozunk, amelyeket az állam ismer és elismer. A mérés során az eredményről, vagyis a nyelvtudás szintjéről valamilyen bizonyítványt ad ki a vizsgáztató.Állami nyelvvizsga: 2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert, és valamilyen módon előnyöket biztosított azoknak, akik a vizsgát sikeresen letették, és bizonyítványt szereztek. Ilyen előny volt pl. az, hogy a bizonyítvány bemutatása esetén nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni, plusz pontot adtak érte a felvételin, az egyetemen, főiskolán a diplomához előírt nyelvtudást megfelelően igazolta, nyelvpótlékot adtak érte, stb. 2000. január 1. előtt is voltak még olyan más vizsgák, bizonyítványok is, amelyekre ugyanezek az előnyök jártak, vagyis az állam ezeket &quot egyenértékűnek&quot tekintette az állami nyelvvizsgával. A pontos felsorolást ld. 3/1980 MM rendelet mellékletében.Államilag elismert nyelvvizsga: 2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer, és a bizonyítvány megléte esetén a fenti előnyöket nyújtja. A bizonyítványokat kiadó intézmények felsorolását megtekintheti Web oldalunkon. Fontos tudni, hogy minden 2000. január 1. előtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minősül 2000. január 1. után.Akkreditáció: Az akkreditáció olyan vizsgálat, amelynek során a szakértõk megállapítják, hogy egy intézmény (vizsgaközpont) vagy egy vizsgarendszer alkalmas-e arra, hogy államilag elismert formában nyelvvizsgáztasson. Ha a szakértõk mindent megfelelõnek találnak, akkor a kiadják az akkreditációról szóló határozatot azaz az államilag elismert vizsgaközpont, vagy egy vizsgahely, vagy egy vizsgarendszer stb. „mûködési engedélyét”. Az ilyen központnál / rendszer szerint / vizsgahelyen letett sikeres nyelvvizsga pedig államilag elismert bizonyítványban testesül meg.Akkreditált nyelvvizsga: az akkreditált vizsgaközpontban lefolytatott nyelvvizsga.Akkreditált nyelvvizsga rendszer:   A nyelvtudáshoz kapcsolódó készségek sokféleképpen mérhetõk, sokféle feladattípus segítségével. Egy vizsgarendszer egy olyan módszercsomag, amely ezeket a készségeket valamely elõre meghatározott módon méri. A szakértõk megvizsgálják, hogy tényleg alkalmas-e nyelvtudásmérésre, és ha igen akkreditálják, azaz engedélyezik a mûködését.Akkreditált nyelvvizsgahely: adott nyelvvizsga szervezésére feljogosított intézményEgyenértékűség: Ha külföldi központ folytat az állam által elismert formában nyelvvizsgáztatást, és ad ki államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor az a külföldi központ Magyarországon egyenértékű, és ezáltal államilag elismert. Különbség a magyar és a külföldi központ között a bizonyítvány használhatóságában nincs, lehet azonban a vizsgadíjban, a külföldi központok vizsgadíjait magyar jogszabály ugyanis nem maximálja.Honosítás: Ahogyan egy vizsgaközpont teljes nyelvtudás-mérési tevékenysége akkreditáció által válik Magyarországon államilag elismertté, egy államilag nem elismert bizonyítvány a honosítás eljárásán keresztül válhat államilag elismertté. Ha tehát valakinek van egy külföldi nyelvvizsgája, és nem szeretne újból vizsgázni egy akkreditált magyar, vagy egyenértékű külföldi központnál, akkor megkísérli ezt a bizonyítványt Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgaként elfogadtatni. Ez igen egyszerű, ha a bizonyítványt olyan külföldi nyelvvizsga-központnál szerezte, amely időközben Magyarországon egyenértékűvé vált, vagyis már államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt ad ki sikeres vizsga esetén. Ezt nevezzük általános honosítási eljárásnak. Ha a vizsgaközpont nem vizsgáztat Magyarországon, és nem is ismert a Testület számára, (és nem szerepel a Testület által összeállított nemzetközi nyelvvizsgák listáján, mely a honlapon található), akkor hosszadalmasabb, bonyolultabb az eljárás, nem is egyértelmű a honosíthatóság, és az is elképzelhető, hogy kiegészítő vizsgát kérnek. Ezt nevezzük egyedi honosítási eljárásnak.Egynyelvű - kétnyelvű nyelvvizsga (bizonyítvány): Ha nyelvvizsgát teszünk, az írásbelin felmérik az íráskészségünket és azt, értjük-e a leírt idegen nyelvű szöveget. Sok esetben külön írásbeli feladatsorral ellenőrzik a nyelvtani, nyelvhelyességi tudásunkat. A szóbelin beszédkészségünket tesztelik és azt is, értjük-e a hallott szöveget. (Ez a feladat sokszor az írásbeli vizsgával, vagy mindkét vizsgarésztől függetlenül) kerül megszervezésre. Különbség az egyes vizsgák között abban van igazán, hogy vannak olyanok, amelyek tesztelik a közvetítési (pl. írásban a fordítási) készséget is, mások viszont nem. Azok a vizsgák, amelyeken előfordul írásban vagy szóban közvetítési feladat, azok kétnyelvűek, amelyeken ilyen feladat nincs, azok az egynyelvű nyelvvizsgák. Az &quot egynyelvű&quot illetve &quot kétnyelvű&quot kifejezés a bizonyítványban is megjelenik. Legtöbb célra (felvételi pluszpont, 2005-ig az érettségi kiváltása) mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű bizonyítvány alkalmas, kivéve ha az adott intézmény Tanulmányi és Vizsga Szabályzata másképp rendelkezik. Érdemes erről az intézmény Tanulmányi Osztályán előzetesen érdeklődni.Miért érdemes államilag elismert nyelvvizsgát tenni? A nyelvtanuló megtudhatja, hogy az eddigi tanulmányai során milyen szinten sajátította el az adott idegen nyelvet. A szülõ / tanár megtudhatja, hogy gyermeke / tanítványa megfelelõ szintet ért-e el a nyelvtanulás során, következésképp jó-e az alkalmazott tanulási/tanítási módszer az õ számára. 2005-ig kiválthatja egy legalább középfokú C típusú bizonyítvánnyal az érettségi vizsgáját idegen nyelvbõl. Többletpontokat kap érte a felsõoktatási felvételi eljárásban. Ha fõiskolás vagy egyetemista, teljesíti a képesítési követelmények elõírásait a megfelelõ nyelvvizsga letételével. Ha közalkalmazott, és használja az idegen nyelvet, kaphat érte nyelvpótlékot. Ha köztisztviselõ, a késõbbiekben törvényi elõírás lesz a nyelvvizsga, illetve pótlékot kaphat a nyelvvizsga bizonyítvány alapján.Honnan tudhatom, hogy az én bizonyítványom államilag elismertnek minõsül-e? Ha bele van írva, hogy államilag elismert nyelvvizsgát igazol, akkor egyértelmû. Ha 2000. január 1. elõttrõl származik, végig kell nézni a 3/1980. MM rendelet mellékletét, és remélni, hogy benne van. Ha Magyarországon tett vizsgáról van szó, és nincs benne a mellékletben, akkor nincs mit tenni, újra vizsgára kell jelentkezni.Mi a különbség az „általános nyelvi” és a „szaknyelvi” vizsga között?Általános nyelvi a vizsga, ha ún. hétköznapi nyelvhasználat mérésére irányul, nem egy bizonyos nyelvhasználói csoportnak, szakmai körnek szól. Ha viszont gazdasági, orvosi, mûszaki szaknyelvrõl beszélünk, akkor annak a szakmának, foglalkozási ágnak a nyelvi, nyelvhasználati ismeretét (is) méri a vizsga. Fontos tudni, hogy az egyetemi, fõiskolai diploma kiadásának elõfeltétele általában szaknyelvi vizsga. Tájékozódni kell, hogy az adott képzésben mely szaknyelvi vizsgákat fogadják el.Mit tehetek, ha van nyelvvizsga-bizonyítványom, de nem államilag elismert? Két jellemzõ eset fordul elõ: A nyelvvizsgát 2000. január 1. elõtt tette a vizsgázó Magyarországon, de nem az ITK-nál és nem is olyan intézménynél, amelyet a 3/1980 (X. 25.) MM rendelet melléklete felsorol. (lásd www.nyak.hu/jogszabályok) Ez esetben újra kell vizsgázni. A másik eset az, amikor külföldi központnál – akár annak magyarországi képviselete által szervezett formában – tett valaki nyelvvizsgát, és errõl nincs államilag elismert bizonyítványa vagy honosító határozata. Ez esetben utána kell annak nézni, hogy az adott bizonyítvány általános vagy egyedi keretben honosítható-e.Forrás: Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ