Ma is jól fizet az ács mestersége

Tóth Tibor tizenhat éve kezdett ebbe a munkába, az alapokat szakmunkásképzőben tanulta három évig. Az iskola után nyolc évig dolgozott ácsként különböző cégeknél, vállalkozásoknál, majd önállósította magát. Vállalkozóként jobban keres, de a felelőssége is nagyobb. Az ácsok esetében az a szokás, hogy az alap szerszámkészlet mindenkinek a sajátja, és ha cégnél dolgozik, akkor a drágább, elektromos gépeket a munkaadó biztosítja. Vállalkozóként azonban mindenki maga vásárolja meg a munkához való felszerelést. Ez nem olcsó beruházás. - Egyszerűbb, barkács-kategóriájú gépekkel körülbelül százezer forint, de ha komolyabb, profi szerszámgépeket vásárol az ember, az összesen félmillióba is belekerülhet. Kell persze egy autó is a vállalkozáshoz, hiszen a hosszú létrát, a motorfűrészt, meg a többi felszerelést nem lehet buszon szállítani, vagy kézben cipelni - a faanyagról már nem is beszélve. Még nagyobb a beruházás, ha a vállalkozó állványozóként dolgozik, hiszen meg kell vásárolni az állványzathoz való anyagokat, és azokat csak teherautóval lehet a munka helyszínére szállítani. Tóth Tibor szerint főként emiatt van az, hogy a szakmában különválik a vállalkozók köre: vannak, akik főként az állványozással, és vannak, akik az ácsmunkával foglalkoznak, mint ő is.    Az ácsok reggeltől estig dolgoznak, és hetente legalább hat napot. Ő gyakran ráteszi a hetediket is, ha lehet. Az időjárás azonban gyakran közbeszól: sem esőben, sem a déli órák nagyon erős napsütésében nem lehet a tetőn munkálkodni: a nedvességtől csúszik, a forróságban meg égeti a kezet a tetőcserép. Télre épületen belüli munkát igyekszik keresni, de ez nem mindig sikerül, így az enyhébb téli időszakokban is a szabadban dolgozik, persze, csak amíg világos van. Mostanában kevesebb új ház épül, mint pár éve, de kisebb-nagyobb munka azért mindig akad: az öreg tetők cseréje, a felújítás, az épület-átalakítás szintén jó ácsot kíván. Az építőipart is sújtó válság ellenére is jól lehet keresni, ha van elegendő megrendelése a mesternek. Annak pedig a jó szakmai hírnév mellett az a titka, hogy az ismerős kőművesekkel összedolgoznak, egymást ajánlják az építkezőknek.        Tóth Tibor mindig keresi az új lehetőségeket a szakmáján belül, a bádogozáshoz már ért. Érdekli a hajókészítés, azon töri a fejét, hogy érdemes lenne-e abban továbbmenni - modelleket már épített. Vagy inkább a mostanában oly divatos teraszok készítésére kellene ráállni? - ezeken gondolkozik.  A németeknél nagyobb becsülete van a szakmának - véli Erdei János szakoktató -, pedig ott valamivel könnyebb, mert jobban gépesített a munka. A német ácsoknak egyesületük, egyenruhájuk, hagyományőrző rendezvényeik, és még fesztiváljaik is vannak. Az oktató öt évet dolgozott Németországban, és most már a hatodik éve, hogy Szegeden a leendő ácsokat tanítja. A felnőttképzés abban tér el a nappalitól, hogy mindent gyorsabban, rövidebb idő alatt kell megtanítani, hiszen 1200 óra jut a tíz hónapos tanfolyamon arra a tudás-átadásra, amire a szakmunkásképzőben három év - ez persze a tanulóktól is erőfeszítéseket kíván.  - Kinek ajánlaná a szakmát - és kinek nem? - Szeretni kell hozzá a fát, és jó kézügyesség is kell, az biztos. A térlátás is fontos: el kell tudni képzelni térben a leendő épület faszerkezetét a tervrajz alapján. Aki szédül, tériszonya van, az persze meg se próbálkozzon az ácsmunkával. Jó szem is kell hozzá, és bírni kell az időjárás viszontagságait, persze a fizikai erő, ügyesség is jól jön - ezért alapos orvosi vizsgálat szűri az alkalmasságot.  - Külföldön nehezebb? - Nem, Németországban például egy műhelycsarnokban számítógépes rendszer gyártja le a tetőszerkezetet a tervrajz alapján, az ácsnak a helyszínen aztán már csak össze kell raknia a darabokat. Igaz, már Magyarországon is léteznek olyan cégek, amelyek így dolgoznak, de nálunk még nem terjedt el igazán ez a módszer. A tetőszerkezet az ács legfontosabb munkája, ezért is látható a tanműhely falára kitéve néhány tetőmodell. Ujjnyi vastagságú lécekből, méretarányosan készítették el a különféle tetőszerkezeteket a diákok, hogy a pontos munkát ilyen kis méreten tanulják meg, mielőtt az igazi gerendákat szabnák. Dolgoznak persze valódi, méretes munkadarabokkal is a tanulók a szakmai gyakorlatokon, amit persze alapos elméleti képzés előz meg - például a faanyagok ismeretéről.  Kálmán László most tanulja a mesterséget, és bízik abban, hogy talál állást a szakmában. Azért választotta ezt, mert változatos, nem helyhez kötött munka az ácsé, és látványos, szép eredményeket érhet el benne, aki jól dolgozik.   Az ács-állványozó a hiányszakmák közé tartozik, emiatt kiemelt ösztöndíjat kap az a tanuló, aki megfelel a feltételeknek.          MFS Ácsnak tanulhatsz többek között a Baustudium Kft. képzésének keretében.