Kislexikon: Fitoterápia

életmód

A herbális gyógyítás írásos emlékei i. e. 3000-ig nyúlnak vissza, amikor Senung kínai császár összeállította a gyógyfüvekről szóló jelentős művét Pen-csao címmel. A növények hatóanyagai az anyagcseréjük folyamán keletkezett olyan vegyületek, amely az emberi vagy állati szervezetbe jutva pozitív (negatív) élettani hatást képesek kifejteni. A növényekben egyszerre több hatóanyagot is találunk. Egy-egy gyógynövény fő hatóanyaga mellett számos mellékhatóanyagot is tartalmaz. Ezek a mellékhatóanyagok mintegy felerősítik a fő hatóanyag hatását. Ezáltal lesz a gyógytea hatása szélesebb spektrumú, mint az adott növényből izolált vegytiszta hatóanyag egymagában. Fitoterápia a természetgyógyászat szerves része helyenként, elhagyhatatlan eleme.