Képzettebbek a magyarok, de nehezebben tudnak elhelyezkedni

egyetem, mesterképzés, osztatlan képzés, pótfelvételi, alapszak, Ba, Bsc

A diplomás fiatalok foglalkoztatási rátája az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent, amiben a válság is szerepet játszott, de a folyamat okai korábban kezdődött - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésében.

A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kiemelték: a munkanélküliség kockázata az elmúlt évtized elejétől nőtt, és 2009-től keveset változott. A többi képzettségi szinthez viszonyítva a pályakezdő diplomás, 20-24 éves korcsoport munkanélkülisége is magas.

A népesség iskolai végzettsége az elmúlt években tovább javult, és a munkaerő-felmérés adatai szerint 2011-ben a 25–64 évesek több mint egyötöde rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, 31 százalékuk legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, ennél valamivel alacsonyabb a szakiskolai vagy szakmunkás végzettségűek aránya (29 százalék).

Alacsony képzettséggel, azaz legfeljebb befejezett általános iskolai végzettséggel a népesség 18 százaléka rendelkezett. 2005 és 2011 között a felsőfokú végzettségűek aránya 4 százalékponttal emelkedett.

A felsőoktatásban a hallgatók számának növekedése az elmúlt évtized második felében megállt, azóta kisebb ingadozásoktól eltekintve stagnál, 2011-ben valamelyest emelkedett. Megállapították, hogy a felsőoktatás expanziójának lelassulása a jelentkezők számának 2005 és 2008 között tapasztalható jelentős mértékű visszaeséséből adódik.

A felsőoktatásban végzettek száma ugyanakkor kisebb ütemben emelkedett, mint a felvetteké, ennek egyik oka a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga hiánya.

A felsőoktatás képzési területek szerinti szerkezete is változott az elmúlt években, a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi területek és a szolgáltatás súlya erősödött, miközben a tanár- és az agrárképzésé csökkent.

Az OECD-tagországok között készített kompetencia-felmérések (PISA) szerint Magyarországon az egyik legerősebb a tanulók teljesítményében a szülői háttér hatása. Ugyanakkor pozitívumként értékelhető, hogy a korai iskolaelhagyók - olyan 18-24 éves fiatalok, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel, és nem vesznek részt semmilyen képzésben - aránya alacsonyabb az uniós átlagnál, és az elmúlt tíz évben 2,6 százalékponttal javult.

Mti