Hallgatói szerződések: a kormány ragaszkodik az eredeti elképzeléshez

Ba, Bsc, egyetem, mesterképzés, osztatlan képzés, pótfelvételi, alapszak

Egy nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés tartalmát szabályozó kormányrendeletet., az oktatási bizottság benyújtotta a parlamentnek a hallgatói szerződések törvényi szintű szabályozására tett javaslatát.

A felsőoktatási törvény javasolt kiegészítésében gyakorlatilag ugyanaz szerepel, mint az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletben.

Ha a Parlament megszavazza, és életbe lép a törvény, akkor a következő tanévtől azoknak a hallgatóknak kell hallgatói szerződést kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal tanulnak. A szerződés a hallgató és az állam között jön létre.

Eszerint az állam vállalja, hogy a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja állami ösztöndíj, állami részösztöndíj formájában. A hallgató pedig vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon dolgozik. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma legfeljebb 12 lehet.

Ha tehát valaki például 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Ebbe az időbe nem csak a vállalatoknál eltöltött munkaviszony számít bele, hanem az is, ha valaki vállalkozóként dolgozik.