Hagyományos kínai orvoslás 2. rész

életmód

A nagy vallási irányzatok szinte mindegyike foglalkozik az egészséggel is. Kínában a korai taoizmus, és a később az India felől terjedő buddhizmus volt a meghatározó szellemi irányzat, de jelentős hatást gyakorolt az emberekre tanaival Konfuciusz (Kon Fu Ce) is. A kínai orvoslás hátterében a taoizmus fejti ki a legnagyobb hatást, ez a szellemi irányzat volt, amely gyorsan elterjedt, és a konfuciuszi tanokkal együtt alkotja az egységes világmindenségre utaló Univerzizmus nevet. Ez az egységes világ, az ég és az ember kapcsolatát jelenti. A makrokozmosz hatással van a mikrokozmoszra és fordítva. A szertartások feljegyzései című könyv ezt írja: "Az ember egyesíti magában az ég és a föld szellemi erőit, kiegyenlítődnek benne a fény és az árny princípiumai, találkoznak benne a szellemek és istenek, egymásra találnak benne az öt változó állapot legfinomabb erői, ezért az ember az ég és a föld szíve az öt változó állapot csírája."A taoizmus megalkotója a legenda szerint Lao-Ce, vagyis öreg mester (öreg gyermek vagy fiú), i.e. 5. század körül élt. A hagyomány Konfuciusz kortársának tartja, de egyes kutatók teljesen mondabeli alaknak tekintik. Műve a Tao Tö King (könyv a világtörvényről), csak az i.e. 3. vagy 2. század óta viseli ezt a nevet. A mű 81 rímes szakaszból áll. Lao-Ce filozófiája különbözött a korabeli vallásoktól. Egy örök természettörvényt helyezett a középpontba. Gondolatmenete szerint a világot nem egy természetfeletti lény alapította, hanem saját szabályai szerint a (tao) hatására alakult ki, és érte el jelenlegi egyensúlyát. A filozófia középpontjban a Tao áll. Jelentése út, ösvény. Jelenti a csillagok útját az égbolton, jelent bölcs utat is, amely a célhoz vezet, néhány filozófus gondolata szerint ez az ősanyag is. A taoisták szerint a Taot saját belső törvényszerűségei szerint működő, ezeknek engedelmeskedő, értelmes de szeméyek feletti természettörvény. A világ alapja, mivel belőle keletkezett minden. A Tao egyben a törvény, amely a világban hat, ez a helyes cselekvés mércéje is, a természeti és erkölcsi világ legfőbb alapelve. Az egyik fő gondolata az, hogy minden mozgás alapja az ellentmondás, a különbözőség. Elmélete szerint a Tao hatására minden előbb, vagy utóbb átcsap egymásba. "Ellentétesség az út mozgása" –vallja a filozófia, "a kemény alámerül, a puha felülkerül". A természetben a víz idővel legyőzi a sziklát (a gyenge az erőset, a lágy a keményet). A taoizmus nem különül el a napi élettől, tárgya az egész természet, a földi élet, az emberi kapcsolatok, és a gyógyítás is. Kína történelmében a császári Han dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220.) ideje alatt keveredett a taoizmus az Indiából eredő buddhizmussal és fokozatosan vált vallássá. A Han dinasztia előtti taoizmust inkább tudományos irányzatnak tekintjük. Ebből a tudományos irányzatból táplálkozott az orvoslás is.Világ teremtése a taoizmus szerintAz ősanyag poláris kettéválásából jön létre a föld és az ég. Az ősi matéria nyugalmi állapotban volt, és a tao (az út) rendező erejétől indult el az átalakulás. Ezt az ősi nyugalmi állapotot, a jelképek között általában egy üres körrel szimbolizáják. A jelentése "Kezdettelen" (Wu Ki). Ez az állapot nem az abszolút nemlét, hanem a potenciális, láthatóvá még nem vált lét. Ez a szükségszerű nyugalmi pont a világ fennállásának két korszaka között. Az akkori gondolkodás szerint a világ két korszaka közötti idő mindig 129 600 évig tart. Később a Tao hatására a két őserő, amelynek jelzői a "yin" és a "yang", különválik egymástól. Ezt az állapotot jelenti a körön belül teljesen egymásba fonódó fekete és fehér ábra. A yin és yang fogalma írásban először egy sokat emlegetett műben, a Változások Könyvében (Ji King) olvasható: "Minden lét úgy keletkezik, hogy a két őserő, a yin és a yang törvényszerű változások során átmegy egymásba".A mű valószínűleg az i.e. 1. évezredben keletkezett, mint jóskönyv. Az i.e. 5–4. században különböző kiegészítések révén filozófiai művé lett, amely nagy hatást gyakorolt sok kínai gondolkodóra. Valószínű, hogy ekkoriban leszt népszerű keleten a yin és yang elv.Hartmann Ferenc (hartmann@teafa.hu)(A cikk megjelent a Szantál portálon http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=124&topic=5)