ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ

nyelvtanfolyam, nyelvtanulás

Nyelvvizsga bemutatása: Akkreditált nyelvvizsgák: angol általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)arab általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2004.12.13.)bolgár általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.09.18.)cigány (beás) általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2002.04.29.)cigány (lovári) általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.09.)cseh általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2005.03.07.)eszperantó általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.09.)finn általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2002.12.19.)francia általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)héber általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2002.02.25.)horvát általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.30.)kínai általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2005.01.24.)latin általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)lengyel általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.09.)magyar általános, egynyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)német általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)ógörög általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2005.03.07.)olasz általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)orosz általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)portugál általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2004.12.13.)román általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.09.)spanyol általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.06.13.)szerb általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.30.)szlovák általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2000.10.09.)szlovén általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2001.08.06.)török általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2002.01.14.)újgörög általános, kétnyelvű (ITK ORIGO, 2003.10.09.) AZ ITK NYELVVIZSGARENDSZERE:     Több mint 30 éves fennállása alatt az ITK három nyelvvizsgarendszert fejlesztett ki és működtetett az Állami Nyelvvizsga Bizottságon keresztül. Vizsgáinkat mindig a tényleges felhasználói igényeket szem előtt tartva igyekeztünk kimunkálni. Nyelvvizsgarendszerünk változása jól érzékelteti azt a töretlen fejlődést, amit a hagyományos, latinos jellegű számonkéréstől (a nyelvtani szerkezetek ismerete, olvasott szövegek fordítása, értelmezése) a kommunikatív nyelvvizsgáztatás bevezetéséig megtettünk. Az első komoly változtatás 1980-ra, a második pedig 1991-re tehető, amikor vizsgarendszerünket a nyelvet a kommunikáció eszközének tekintő, modern nyelvészeti felfogás és az új idegennyelvtudás-modellek szellemében dolgoztuk át, mert az volt a célunk, hogy az aktuális társadalmi igényeket inkább kielégítő, a kommunikatív nyelvoktatás megváltozott követelményeit is tükröző, felhasználóink szükségleteinek jobban megfelelő vizsgarendszert vezessünk be. Nyelvvizsgáink modulszerűen működő rendszere (\'A\', \'B\' vagy \'C\' vizsga), amely a vizsgázó számára lehetővé tette, hogy szóbeli és írásbeli vizsgájukat - két naptári éven belül -külön-külön is letehessék, a jelek szerint átmentődik a harmadik évezredbe is.     Az ITK jelenlegi vizsgarendszerében mért idegennyelv-tudás fogalma a legújabb alkalmazott nyelvészeti kutatások megállapításai, a kommunikatív nyelvoktatás megváltozott célkitűzései és a nyelvvizsga-bizonyítványok felhasználóinak részletes igény- és szükségletelemzése alapján alakult ki. Az általunk mért idegennyelv-tudás elméleti hátterét egyrészt a nyelvvizsgáztató szakma által széles körben elfogadott Bachman-féle modell , másrészt az Európa Tanács (ET) nagyszabású idegennyelv-tanítási és vizsgáztatási projektjének ajánlásai adják. Társult tagként az ITK elfogadta az ALTE által meghatározott kommunikatív kompetencia-felfogást, ami viszont az ET &quot Közös európai nyelvtanulási és nyelvvizsgáztatási keretrendszer&quot -ére támaszkodik. Az ALTE eddig három szintre dolgozta ki részletesen az elvárható nyelvtudás követelményrendszerét. Ezek a szintleírások az ET idegen nyelvi projektje nyelvi célkitűzéseinek szellemében születtek, és explicit módon kötődnek az ET Belépő, Küszöb, illetve Közép szintjéhez (amelyek közül a két utóbbi alapvetően megfelel a mi alap- és középfokúnknak)   VIZSGATÍPUSOK:      Az Idegennyelvi Továbbképző Központ szintező típusú, moduláris jellegű, általános nyelvi anyagú, kétnyelvű vizsgákat szervez három szinten (alap-, közép- és felsőfokon), illetve &quot magyar mint idegen nyelv&quot -ből egynyelvű vizsgát is lehet tenni alap-, közép- és felsőfokon, valamint belépő szinten is (ez utóbbi szint Magyarországon jelenleg nem akkreditálható) (az egynyelvű vizsgarendszerről szóló részletes tájékoztatót ld. a 3. fejezetben). Jelenleg az ITK nyelvvizsgarendszerében az alábbi nyelvekből lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni: angol, német, francia, spanyol, orosz, eszperantó, olasz, bolgár, horvát, lengyel, lovári (cigány), beás (cigány), szerb, szlovák, román, szlovén, török, héber, finn, újgörög, arab, portugál, kínai, ógörög, csehélő idegen nyelvekből, valamint latin nyelvből (kétnyelvű vizsgák) magyar mint idegen nyelvből (egynyelvű vizsga és 2001. december 31-ig kétnyelvű állami nyelvvizsga is)      (Megjegyzés: Államilag elismert szakmai nyelvvizsgát jelenleg nem lehet tenni az ITK-ban.)      A vizsgák típusuk szerint szintező vizsgák, mert az idegen nyelv tananyagától, tanítási módszereitől, tantervétől és a ráfordított tanulási időtől függetlenül egységes követelményrendszer szerint, komplex módon mérik a nyelvtudást. A vizsgázóinktól elvárt idegen nyelvi teljesítmény követelményrendszere (ld. az 5. fejezetben) korszerű idegennyelvtudás-felfogáson alapszik, amelynek összetevőiből reprezentatív nyelvi mintát veszünk vizsgafeladataink segítségével, és így a vizsgázók nyelvtudásának is minél sokoldalúbb, alaposabb értékelésére nyílik módunk.     Az ITK nyelvvizsgarendszere moduláris jellegű, azaz az alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga fokonként 3 típusban (\'A\',\'B\' és \'C\') tehető le. Az \'A\' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó &quot beszédértés + beszédkészség&quot mérésére szolgáló feladatokból vizsgázik. A \'B\' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó &quot íráskészség + olvasott szöveg értése&quot mérésére szolgáló feladatokat old meg nyomtatott szótár segítségével, valamint közép- és felsőfokon 50 egységből álló nyelvtani, lexikai tesztet szótár nélkül. A \'C\' típus mindhárom fokon azt jelenti, hogy a vizsgázó mind a négy készség (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, olvasott szöveg értése) mérésére szolgáló feladatokat old meg. A vizsga mindegyik típusban és mindhárom fokon akkor sikeres, ha a jelölt a feladatokat legalább 60%-os eredménnyel oldja meg. 60% alatti teljesítmény esetén az értesítőben a &quot nem felelt meg&quot minősítés szerepel.     A kétnyelvű rendszerben - amelynek részletes leírását a 2. fejezet tartalmazza - az \'A\' típusú vizsgák körülbelüli időtartama: alapfokon 10 perc, középfokon 15 perc, felsőfokon 20 perc. A laborfeladat megoldására kb. 20 perc áll rendelkezésre. A \'B\' típusú vizsgák időtartama: alapfokon 1 óra középfokon 3 és fél óra felsőfokon 4 és fél óra, amelyből közép- és felsőfokon a teszt megoldására 30 perc jut.     A klasszikus (holt) nyelvnek számító latin vizsgafeladatai és a megoldásukra adott idő némileg eltérnek az élő idegen nyelvek rendszerétől (a részletes vizsgaleírást ld. a 2. fejezet &quot latin nyelv&quot címszava alatt). A &quot magyar mint idegen nyelv&quot -ből letehető egynyelvű vizsgarendszer részletes leírása a 3. fejezetben található.     Írásbeli vizsgát a Kormányrendelet értelmében évi 3-5 alkalommal lehet tartani, az ITK ezen a korlátozáson belül a maximálisan igénybe vehető 5 írásbeli vizsgaalkalmat ajánlja fel vizsgázói számára (a konkrét időpontokról ld. a jelentkezési lappal együtt ingyen kapható, részletes tájékoztatót). Az írásbeli hónapokon kívül szóbeli vizsgákat tartunk februárban, áprilisban, májusban, októberben és decemberben is.   A NYELVVIZSGA MENETE:      Az ITK nyelvvizsgáit olyan szakképzett (és rendszeresen továbbképzett) vizsgáztatók bonyolítják le, akik felkerültek a vizsgaközpont vizsgáztatói listájára. A nyelvvizsga két részből áll: egy szóbeli vizsgából, mely a beszédkészséget és beszédértési készségét méri (ennek része közép- és felsőfokon a beszéd értését mérő, gépi hang - audiókazetta - felhasználásával laborban külön lebonyolított írásbeli feladat is), valamint egy írásbeli vizsgából, mely az olvasott szöveg értését és az íráskészséget méri.     A szóbeli vizsgát két főből álló bizottság bonyolítja le (ellenőrzőként részt vehet az elnök-igazgató, a nyelvileg illetékes alelnök vagy fővizsgáztató). Szóbeli vizsgákra a vizsgaközpontban és a vizsgahelyeken kerül sor, vizsgáztatásra jogosult minden, a központ vizsgáztatói listáján szereplő, a vizsgáztatói kritériumoknak megfelelő személy. A szóbeli vizsga részét alkotó, de attól elkülönítve - feladatlap segítségével - lebonyolított &quot beszédértés&quot vizsgafeladat javítását egy harmadik, a szóbeli vizsga beszédkészséget mérő részében aktív szerepet nem játszó vizsgáztató látja el.     Írásbeli vizsgára évente tehát 5 alkalommal kerül sor, a vizsgaközpont által meghatározott módon és időpontban. E vizsgák lebonyolítása a központban és az éppen vizsgáztató vizsgahelyeken azonos időpontban történik. Az írásbeli vizsgán (a feleletválasztós teszt kivételével) minden feladat megoldásához lehet nyomtatott egy- vagy kétnyelvű szótárt használni. A feladatlapok szintenként eltérő színűek, fotót és grafikát tartalmazhatnak. Az autentikus vagy részben szerkesztett szövegek forrását a feladatlapok nem jelölik meg, de a vizsgaközpont nyilvántartja. A vizsgahelyek a begyűjtött írásbeli vizsgaanyagokat szigorú biztonsági intézkedéseket betartva juttatják el a központba.     Az írásbeli vizsgadolgozatok javítását - az előre elkészített javítási útmutató alapján - a vizsgaközpont belső munkatársai végzik. Az egységes javítás érdekében minden vizsgáztató előzetesen átnéz néhány vizsgadolgozatot, kigyűjti a hibákat, majd részt vesz az ún. &quot team-értekezlet&quot -en, ahol megállapodnak a csak arra a vizsgaanyagra jellemző, nem tipizálható hibákért levonható pontszámokról. Javításuk során a vizsgáztatók kötelesek tartani magukat a &quot team-értekezlet&quot döntéseihez. A tipikus hibákról és az értük levonható pontszámokról az ITK munkatársainak közreműködésével részletes lista készült, ami a nagyközönség számára is hozzáférhető néhány kiadványunkban. A SZÓBELI ÉS AZ ÍRÁSBELI VIZSGA ELLENŐRZÉSE:      A szóbeli vizsgát az ONYT alelnöke vagy fővizsgáztatója rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. A már kijavított írásbeli feladatok rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzését a &quot team-vezetők&quot és az alelnökök végzik, s a javítás értékelésére is sor kerül. A felülvizsgálat eredményéről a javító vizsgáztatót a központ értesíti, és felfüggesztik annak a vizsgáztatónak a megbízatását, aki megszegi a vizsgáztatás és javítás szabályait. AZ ÁLLAMI(LAG ELISMERT) ÁLTALÁNOS KÉTNYELVŰ NYELVVIZSGÁN ELÉRHETŐ PONTSZÁMOK: Alapfok                     \'A\' típus            60 pont        (minimum: 36)                               \'B\' típus          100 pont        (minimum: 60) Középfok                   \'A\' típus            70 pont        (minimum: 42)                               \'B\' típus          100 pont        (minimum: 60) Felsőfok                    \'A\' típus            85 pont         (minimum: 51)                               \'B\' típus          100 pont         (minimum: 60)  LATIN NYELV Alapfok                     \'A\' típus           60 pont         (minimum: 36)                               \'B\' típus           60 pont         (minimum: 36)Középfok                   \'A\' típus           60 pont         (minimum: 36)                                \'B\' típus          100 pont        (minimum: 60)Felsőfok                    \'A\' típus          100 pont        (minimum: 60)                               \'B\' típus          100 pont        (minimum: 60)  VIZSGAEREDMÉNYEK:      A vizsga eredményei két részből, a szóbeli és az írásbeli vizsga részeredményeiből tevődnek össze. A szóbeli és az írásbeli vizsga együttesen az ún. komplex vagy \'C\' típusú vizsga. Külön letehető a csak szóbeli (\'A\' típusú) vizsga, illetőleg a csak írásbeli (\'B\' típusú vizsga) is. A vizsga mind a \'C\', mind pedig az \'A\', illetve a \'B\' típusú vizsga esetében akkor eredményes, ha a vizsgázó összesen 60 %-ot vagy annál többet teljesített. A vizsgaeredmény ennek megfelelően &quot A nyelvvizsgán megfelelt&quot , illetve &quot A nyelvvizsgán nem felelt meg&quot lehet, valamint mellékeljük a feladatonként részletezett pontszámot.     A vizsgázó vizsgájának eredményéről előzetes - nem hivatalos - tájékoztatást kaphat személyesen, a telefonos információs szolgálat vagy a szóbeli vizsgát követően kifüggesztett gyorslista útján, valamint az Interneten, a vizsgaközpont honlapján, oly módon, hogy a vizsgára való jelentkezéskor kapott személyes - titkos - kódját megadja.A vizsgadolgozatok kijavítása és az adminisztrációs teendők elvégzése után, a vizsga időpontjától számított nyolc-tíz hét múlva a vizsgázó postai úton kapja meg az egyes készségekre lebontott részletes \'A\', \'B\' vagy \'C\' típusú bizonyítványt, attól függően, hogy milyen vizsgára jelentkezett. Akkreditált vizsgaközpont neve: ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ(akkreditált nyelvvizsga központ, az akkreditáció dátuma: 2000.02.12.) Cím: 1085 Budapest, Rigó utca 16.Telefon: (1) 459-9640 Fax: (1) 459-9648 Web cím: http://www.itk.hu »E-mail: info@itk.hu » Forrás: ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ Szerkesztette: Turai Tímea