Elfeledett álmaink

életmód

Az alvás során agyunk nem pihen, lázasan dolgozik. Az agyi elektromos tevékenység megfigyelésével különböző elektromos hullámokat (agyhullámokat) detektáltak a kutatók alvás közben. Az alvás során megfigyelhető akaratlan szemmozgások alapján két alvásfázist állapítottak meg.  A gyors szemmozgásokkal jellemzett REM (rapid eye movement) és a nem REM fázist. Előzőt valóban onnan lehet felismerni, hogy a csukott szemhéj mögött a szemgolyó ide-oda cikáz. A REM fázisban jelentkeznek általában az intenzív álmok, a nem REM fázis pedig a mély, pihentető alvás időszaka. Ezek a fázisok egy éjszaka során többször váltakoznak.Ha az alvó embert a REM fázisban felébresztjük szinte biztos, hogy részletesen fog emlékezni az álmára. A REM fázis után 5 perccel ébresztve, az álmok részleteit már nem tudja felidézni, 20 perccel később pedig - ahogy ezt alváskutatók kimutatták – a megkérdezettek jelentős része már csak arra emlékszik, hogy álmodott, arra azonban nem, hogy mit.Mi lehet ennek az oka? Csak azt tudjuk felidézni, amit memóriánkban rögzítettünk. Az emléknyomok rögzítése rövid, vagy hosszú időtartamra történik. Ez alapján beszélünk rövid, vagy hosszú távú memóriáról. Kutatók véleménye szerint az alvás során a hosszú távú memória nem működik. Öt percig megőrzi agyunk az álmunk emlékét, igaz már csak töredékesen. 20 perc múlva már nem emlékszünk a tartalomra, reggelre pedig már arra sem, hogy álmodtunk valamit. Elveszett álomvilágunk azonban visszahozható. Hogy hogyan? Erről írunk későbbi alvással kapcsolatos cikkünkben.