Egy bajtársias pálya – a mentős

-  Aki ezen a pályán szeretne elhelyezkedni, annak először is érettségivel kell rendelkeznie. - mondja Hegedűs Sándor, aki jól ismeri a szakma csínját-binját, nem csak gyakorlója, oktatója is a mentős hivatásnak. - Az általános ápolói alapképzés két-három hét, intenzív, egész napos tanfolyamot jelent, utána szigorú vizsga következik, majd egy hétig betanulóként, vagy ahogy mi nevezzük, szekundánsként vonul, egy idősebb, tapasztalt kolléga mellett.

Fontos megjegyezni, hogy aki eleve szakápolói képesítéssel rendelkezik, annak is el kell végeznie az alaptanfolyamot, ugyanis itt egészen más követelmények vannak, mint az egészségügy többi területén. Csak ezután következik a speciális mentőápolói iskola, amelyet munka mellett lehet elvégezni, időtartama általában egy-két év között van, időbeosztástól függően. A speciális követelmények közé tartozik, hogy az alapképzés során kötelező elmenni a szülészetre is, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, hogy egy mentősnek esetleg egy távoli tanyán magának kell tudnia levezetnie egy szülést! Valójában a munkavégzés során történik meg a legszigorúbb rosta, hiszen ahhoz, hogy emberileg, szakmailag alkalmasak legyünk, először is lélekjelenlét és fizikai teherbírás szükséges, mivel előfordul hogy óránként emelni kell magatehetetlen embereket, akik adott esetben száz kilós férfiak is lehetnek. Ezért természetesen nagyon fontos az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat.

A tantárgyak és  a munka

A felkészítő időszak tehát gyakorlattal telik, miközben olyan tantárgyakat tanul az érdeklődő a legélesebb helyzetekben, mint alapszintű újraélesztés, mérgezési tünetek felismerése, ellátása, traumatológiai sérülések kezelése, helyszíni terápia – az általános ápolói ismereteken túl.

- Ez egész embert kívánó feladat – mondja Halmai Sándor, aki még csak ismerkedik a mentős szakmával. - Azért választottam, mert ki szeretném próbálni magam, és persze vonzott ez a világ. Néhány évig biztosan jó lesz. Nálunk kemény hierarchia uralkodik. Megkülönböztethetjük – mivel más a dolga – a vonulószemélyzetet, az ápolót, a szakápolót, és mentőstisztet. Akárcsak a katonaságnál, az újonnan belépőket nálunk is “kopaszoknak” nevezik. Kezdetben nekünk kell a koszos melókat is végeznünk, mint például a takarítást. Ha már hosszú ideje mentős valaki, akkor általában összeszokott párok dolgoznak együtt. A legmagasabb szint a rohamkocsi, ahol a vezetőn kívül két jól kiképzett szakápoló és egy aneszteziológus szakorvos, vagy oxiológus (sürgősségi szakorvos) tartózkodik a járműben. Meg kell jegyezni, hogy a gépkocsivezetők is csak kiképzett mentőápolók lehetnek. Az úgynevezett esetkocsiban a szakápolók mellett egy mentőtiszt, az orvosnélküli esetkocsiban (One) csak szakápolók, a szállítókocsiban pedig csak szak- illetve mentőápolók foglalnak helyet. Ezeken kívül vannak még speciális helyzetek, például a helikopteres szakszolgálat, vagy a koraszülöttmentés, ahol a személyzet létszáma, felszerelése változó, és az adott körülményekhez igazodik.

Hogyan telik a mentősök élete?

- A napi munka nyolc-, tíz-, illetve tizenkét órás szolgálatokból áll, ezekhez alkalmazkodnak a szabadnapok is – avat be a szakma hétköznapjaiba Sarkadi Ferenc mentős szakápoló. Nálunk nagyon  fontos a pontosság, ha reggel hétkor kezdünk, akkor fél hétre bent kell lenni a központban. Az első feladat az ellenőrzés, hiszen a kocsik berendezését, az egészségügyi felszereléseket hiánytalanul kell átvennünk, ilyenkor a raktárból mindent muszáj pótolni, ha hiány mutatkozik. A váltás menete úgy zajlik, hogy kettesével felsorakozunk a főnökség előtt, ahol megkapjuk az utasításokat, a napi híreket, a szolgálati közleményeket, amelyekbe az is beletartozik, hogy hol vannak útlezárások, majd a főápoló még egyszer leellenőrzi hogy a kocsik vonulóképesek-e. Forró kapcsolatot kell tartanunk a műszakiakkal, ez huszonnégy órás rádiókapcsolatot jelent, hiszen bármilyen műszaki hiba esetén a mentőket azonnal le kell cserélni!

A munkavégzés a legváratlanabb szituációkból tevődik össze, sokat kell emelni, robogni a kocsival, elsősegélyt nyújtani, vigasztalni a beteget és a hozzátartozókat, minden nap minden hét nagyon változatos, tele feszült, izgalmas helyzetekkel! Amikor visszatérünk az állomásra, a személyzet feladata az egészségügyi felszerelések újbóli pótlása, és nem kevésbé fontos a tisztán tartás, hiszen az autónak belül olyannak kell lennie, mint egy műtőnek. Ha úgy adódik, hogy esetleg nincs munka, akkor a körletben vagyunk, azt takarítjuk, kitöltjük, ellenőrizzük a menetdokumentációs füzetet, kávézunk, beszélgetünk. Általában érdemes közeli és jó viszonyban lennünk egymással, rendkívül zárt közösség vagyunk, nem ritkán szabadidőnkben, vagy “leszerelés” után is össze-összejárogatunk, ismerjük egymás gondjait, családját.

Sok helyen a benti megszólítás is olyan mint a katonáknál: bajtárs… Azt hiszem ez sok mindent kifejez..”

Hogy miért…?

- Valójában nincsen rá értelmes magyarázat, hogy miért lesz valaki mentős – mondja nevetve Sándor – amikor én is elkezdtem ezt a pályát, egyszerűen itt ragadtam, és ezzel a dologgal a legtöbben így vagyunk. Van valami vonzó, kemény férfias az atmoszférában, életre szóló élményeket lehet szerezni. Pedig a fizetésnem túl magas, közalkalmazotti, 90-120 ezer közötti kezdő bért kapunk, ami lassan növekszik, igaz van még mellette éjszakai pótlék. Az elhelyezkedési  lehetőségek teljes mértékben az adott régióktól és a mentőállomások befogadó kapacitásától és felszereltségétől függenek.

PV