Egész évben készültem

érettségi, Ba, Bsc, egyetem, mesterképzés, felvételi

  •         Nagyon erős osztályban érettségiztem, a tanáraink elvárták tőlünk, hogy jól szerepeljünk – idézi fel az emlékeket. – Így aztán én egész évben az érettségire készültem, és végig görcsben volt a gyomrom.  Mivel magyarból és történelemből felvételiztem, így azokat nagyon jól megtanultam, különösebben nem tartottam egyiktől sem. A helyzetet kicsit azért nehezítette, hogy a magyartanárunk elúszott az anyaggal, így a XX. század irodalmát taglaló anyagrészt a szóbeli előtt konzultáció keretében adta le. Az egyik, amitől rettegtem, a matematika volt, mert nem szerettem különösebben, de mivel rosszul mutatott volna egy négyes a bizonyítványban, így sokat kellett görnyednem a példatár fölött. A másik nagy megmérettetés a hittan volt. Nem lehetett hibázni, tudod, ott nem megbuksz, egyenesen kiátkoznak. De félre a tréfát, olyan jól sikerült a felkészülés, hogy még külön dicséretet is kaptam. Persze ez nem volt kivételes a mi stréber osztályunkban, harmincból tizenheten érettségiztünk kitűnőre, úgyhogy csak a külön dicséretekkel tudtuk lekörözni egymást. A szóbelin nagy meglepetés volt, hogy azok a tanárok, akik négy évig ordibálták, hogy ne súgj, most a vizsgabiztos háta mögött próbáltak mutogatni nekünk. Nincs annál meghatóbb, mint amikor a magyartanár kicsit hátrébb csúszik a székével, és alig hallhatóan azt sóhajtja feléd, hogy „Szendrey Júlia”. Amire még nagyon szívesen emlékszem, hogy a szülők nekünk is, és a tanároknak is svédasztalt állítottak össze a folyosón, hogy ne halljunk éhen a vizsga alatt. Mi mindent megettünk, amiről meg nem tudtuk, hogy ehető - mint például a gyöngyhagyma -, azzal megdobáltuk a járókelőket. És amikor a saját asztalunkat lepusztítottuk, megtámadtuk a tanárokét, úgyhogy mire ők kijöttek a teremből, nekik már nem maradt semmi.