Biológia és agrotechnika – a növénytermesztő és növényvédő technológus

felsőfokú szakképzés, FSZ, OKJ, szakmakereső

Kertészeti alapismeretektől a vízgazdálkodásig - A tanfolyamon részt vehetnek főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők is, de természetesen érettségi birtokában is hallgathatják előadásainkat azok, akik ezt a szakot választották – mondja Jenei László, oktató. - Ajánlom is mindenkinek, akik egyaránt járatosak már a valamennyire a biológiában és érdeklődnek a legújabb technológiák iránt. A négy féléves képzés ideje alatt a hallgatók több hétig tartó, termelői üzemben letöltendő szakmai gyakorlaton is részt vesznek. A gyakorlat célja, hogy növendékeink a mezőgazdasági munkálatokba közvetlenül bekapcsolódva gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, és elmélyítsék az oktatás során szerzett ismereteiket. Főbb oktatott ismeretkörök: Kertészeti alapismeretek, növényélettan, földművelés, talajtan és agrokémia, növénytermesztés, mezőgazdasági növények kártevői, betegségei, gyomnövényei és az ellenük való védekezés, vízgazdálkodás, műszaki ismeretek. Az utóbbi egységbe főként az informatika tartozik, hogy hallgatóink értsenek a számítógépes adatfeldolgozásokhoz, hiszen ez a a mai világban már elengedhetetlenül szükséges és későbbi munkájuk során sem csak a mezőket járják, hanem nagyon pontos listákat, táblázatokat töltenek ki, adatelemzéseket végeznek. Mindezeken kívül kommunikációs ismereteket és vállalati gazdaságtant is oktatunk, hiszen ezen tudnivalók is hozzátartoznak a technológusi képzéshez, persze csak a fontosabb törzsanyag elsajátítása után. Növénytermesztés és takarmányozás A növénytermesztő és növényvédő technológus, nevével ellentétben még vadfeldolgozással is foglalkozik, hiszen a takarmányozás, a természeti makroökonómia is az ő feladata, és ehhez hozzátartoznak a négylábúakkal kapcsolatos óvó, védő, betegségmegelőző eljárások. Legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy különféle termesztéstechnológiai műveleteket tervez, amelyekhez nem ritkán bonyolult számításokra van szükség. Értenie kell a talajelőkészítéshez, a vetés, ültetés, palántázás folyamataihoz, ismeri a növényvédelem minden csínját-bínját, a kórokozók típusait, a gyomnövényeket, valamint a génkezelési technikákról is van fogalma. Tisztában kell lennie a termesztett növények ökológiai igényeivel, és az egyes termesztéstechnológiai elemek hatásaival a termés mennyiségére és minőségére, mert csak ez hozhat kielégítő gazdasági eredményeket. Mint a mezőgazdaság gyógyító emberének, feladatköreihez tartozik, hogy megelőzze, kivizsgálja a termőterületekre befészkelődött, gabonákat megbetegítő kórokozókat, tehát járványtani és előrejelzési alapismeretek birtokában van, fejből tudja a szántóföldi növények fontosabb betegségeit. Magánvállalkozóként is el lehet helyezkedni Ugyanígy, a termőterületek és a növényvédelmi szakigazgatás útvesztői között is jól eltájékozódik, hiszen ismeri az ezekhez szükséges szervezeti felépítést, kapcsolatot tart a növényvédelmi hatóságokkal, együttműködik az egészségügyi vizsgálatok és ellenőrzések területén. A technológusi képesítés alkalmassá tesz növényvédelmi és méregraktár kezelői tevékenység végzésére, a szántóföldi növénytermesztés során a faj- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiák megtervezésére ami számos elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtet. - Szeretnék magánvállalkozó lenni – mondja Varga Károly második évfolyamát végző hallgató, és esetleg később megszerezni a mezőgazdasági mérnök szakképesítést is, ezért jöttem ide, hiszen itt olyan ismereteket kapunk, amelynek révén bármilyen nagy és kisüzemben felelősségteljes munkát végezhetek.  Nagy a felelősség - Ez a szakma valójában a biológia és az agrotechnika ötvözetéből származik – meséli Kenéz Ádám növénytermesztő technikus, aki jelenleg a mezőgazdasági környezetgazdálkodás területén dolgozik. - Az én területem tulajdonképpen a szántóföldi növények, pl. gabonafélék, olajos növények, cukorrépa, stb. tehát nem a kifejezett kertészeti kultúrákra szakosodik. Természetesen mi is foglalkozunk hagyományos kertészeti termesztéssel, de például a dísznövénytermesztés kimarad az életünkből. A mi foglalkozásunk során a növénytermesztés szempontjából nélkülözhetetlen tényezők – a fény, a hő, a levegő, a víz és a táplálóanyagok. A mezőgazdaságban alkalmazkodni kell ezekhez a tényezőkhöz, egyrészt a nemesítéssel, amelynek révén a növényekben olyan tulajdonságok fejleszthetők ki, hogy az adott fényt és a hőt képesek legyenek jól kihasználni. Másrészt az agrotechnikával kedvezően szabályozhatóak a fény- és hőviszonyok, ezáltal pedig jobb termelőeredményt érhetünk el. Középvezetőként nagy a felelősségem, de tudom hogy érdemes csinálni, mert ez a szakma számos szép kihívás elé állít bennünket is. PV