A munkaszerződés módosításának szabályai

munkahely

Munkaszerződés módosítás esetén alkalmazandó általános szabályok    A munkaszerződés megkötése a munkavállaló és a munkáltató egybehangzó nyilatkozata alapján történik, és a módosítására is csak közös megegyezéssel kerülhet sor  .  A módosítás kezdeményezésére a szerződő felek bármelyike - akár a munkáltató, akár a munkavállaló - egyaránt jogosult. Bár a munkaszerződés módosítás kezdeményezéséről a felek alapvetően szabadon dönthetnek, a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) meghatározott esetekben a munkaszerződés módosítás kötelező kezdeményezését írja elő.  A munkaszerződés módosítására a felek viszonyában - a munkaviszonyban - bekövetkezett valamely olyan változás adhat okot, amely a munkaszerződés kötelező vagy nem kötelező, de a felek megegyezésén alapuló, általuk lényegesnek - így a munkaszerződésbe tartozónak ítélt - tartalmi elemeit érinti (például, ha a munkavállaló teherbe esik, ha a munkavállaló személyi alapbérét emelik stb.).  Nincs azonban szükség a munkaszerződés módosítására a kisebb jelentőséggel bíró változások esetén, például  1.) nem minősül a munkaszerződés módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás), vagy más átmeneti, rövid időtartamú változás esetén, pl. kiküldetés, kirendelés alkalmával  vagy 2.)nem kell a munkaszerződést módosítani abban az esetben sem, ha a munkavállalót más szervezeti egységbe osztják be, de az általa elvégzendő munkák jellege ezáltal nem változik meg (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1998/52. számát), így abban az esetben, ha a közvetlenül a társaság ügyvezetőjéhez tartozó munkavállaló a társaság valamely szervezeti egységébe (osztályára) kerül, amely változás nem von maga után munkaszerződés módosítást. Az Mt. kimondja, hogy a munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni  , tehát a feleknek a módosítás kérdésében meg kell állapodniuk, a módosítás eredményeként a munkaszerződésnek (módosított munkaszerződésnek) továbbra is tartalmaznia kell legalább a kötelező elemeket (a felek megnevezését, a munkakört, a személyi alapbért, a munkavégzés helyét), és rendelkezni kell a módosítás hatálybalépésének időpontjáról is.  Az írásba foglalás követelménye    A munkaszerződés módosítás során is alkalmazandó az a szabály, hogy az érvényesség feltétele a módosítás írásba foglalása. Így az írásba nem foglalt munkaszerződés módosítás főszabályként érvénytelen, amelyen még a felek közös megegyezése sem változtat. Ha valamely oknál fogva nem történik meg a munkaszerződés módosítás írásba foglalása, ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, ráadásul csak meghatározott időtartamon - a munkába lépést követő 30 napon - belül  . Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül eltelt, úgy a szóban megkötött munkaszerződést is érvényesnek kell tekinteni.  A szerződés módosítás kötelező kezdeményezése    A munkaszerződés módosítás munkáltató vagy munkavállaló elhatározása alapján történő kezdeményezése mellett vannak esetek, amikor az Mt. a munkaszerződés módosítás kezdeményezését kötelezővé teszi.  A munkaszerződés módosítása kötelező az alábbi esetekben:  A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállalót meghatározott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztassák (például a munkaköre megváltozik). A megállapodás szerinti határozott idő lejártát követően a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell tovább foglalkoztatni, munkabérét pedig az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani szükséges  . Annak a munkavállalónak a személyi alapbérét, aki a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ha a munkáltatónál azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállaló éppen nincs foglalkoztatva, úgy a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértékét kell irányadónak tekinteni. Ideiglenes áthelyezési kötelezettsége van a munkáltatónak, ha női munkavállalója terhes lesz. A munkavállaló terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez - a más munkakörbe való áthelyezéshez - a munkavállaló hozzájárulása is szükséges (MK 57.)  . Az Mt. a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények megfelelő alkalmazását rendeli a csecsemőt örökbefogadó nőkre is, vagyis a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermekkel - annak gondozásával, eltartásával - kapcsolatos kedvezmények az örökbefogadó nőt is megilletik (MK 57/III.). A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált dolgozóját köteles tovább foglalkoztatni az állapotának megfelelő munkakörben  . E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A továbbfoglalkoztatás (rehabilitációs intézkedés) kötelezettsége azt a munkáltatót terheli, ahol a dolgozó megváltozott munkaképességűvé vált .. A megváltozott munkaképességű dolgozó definíciója    Megváltozott munkaképességű dolgozónak minősül az a munkaviszonyban (közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban) álló dolgozó, aki:  egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál - jogszabályi tilalom folytán - nem foglalkoztatható a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt. Nem tekinthető megváltozott munkaképességű dolgozónak az a személy, aki előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti  , továbbá nem terjed ki a munkáltató rehabilitációs kötelezettsége a további munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozóra, valamint az előző felsorolás da) és dc) pontjaiban megjelölt dolgozóra, ha a munkaképesség-változást, illetőleg megbetegedést a próbaidő tartama alatt állapítják meg .  A munkáltató rehabilitációs intézkedés keretében köteles a megváltozott munkaképességű dolgozót elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni, ha pedig ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben alkalmazni, ahol munkaképességét - egészsége további romlása nélkül - hasznosítani tudja. A dolgozó munkaszerződését ennek megfelelően módosítani kell  .  A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei    Ha a munkaszerződés módosításra nem azért kerül sor, mert az jogszabály rendelkezése folytán kötelező, akkor azt vagy a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezi valamely érdekkörében felmerült okból. A munkaszerződés módosítások leggyakoribb esetei azok, amelyek a munkaszerződés legfontosabb (kötelező) tartalmi elemeiben bekövetkező (vagy kívánt) változás miatt valósulnak meg.  A munkaszerződés módosításának leggyakoribb esetkörei a következők.  Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyban olyan tevékenység, feladat elvégzését várja el a munkavállalótól, ami nem tartozik annak munkakörébe, úgy szükségessé válik a munkaszerződés módosítása, amely tehát kiterjedhet az adott munkavállaló munkakörére, a munkavállaló által elvégzendő tevékenység jellegére, a konkrét feladatokra. Például gyakran előfordul, hogy más munkakörbe helyezik a munkavállalót, mert magasabb végzettséget ért el. Annak eldöntése, hogy valamely feladat a munkavállaló munkakörébe tartozónak minősül-e, avagy sem - különösen munkaköri leírás alapulvételével - rendszerint nem okoz problémát. A munkavállaló munkabére (személyi alapbére) a munkaszerződés megkötését követően gyakran változik, rendszerint emelkedik. Tekintettel arra, hogy a személyi alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, így annak módosulása munkaszerződés módosítást von maga után. Ha a munkavállalót állandó munkahelyről változó munkahelyre osztják be, vagy fordítva, esetleg az állandó vagy változó munkahelyen kívül eső más munkahelyen kívánják tartósan foglalkoztatni, úgy az ilyen foglalkoztatáshoz is munkaszerződés módosítás szükséges. Ennek megfelelően, ha például a munkáltató egyoldalúan, a munkaszerződésben foglalttól eltérő munkahelyen történő - nem átmeneti jellegű - munkavégzést rendel el, az jogszabályba ütközik, és az egyoldalúan módosítani kívánt munkaszerződés alapján a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség, illetve a kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkavállaló munkaviszonyát (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 2002/243. számát). A gyakorlatban változhat a munkavállaló munkavégzési helye azért is, mert a munkáltató székhelye vagy telephelye költözés miatt módosul. Ez az eset szintén a munkaszerződés módosítását vonja maga után. Közös megegyezés szükséges a munkaszerződés egyéb elemeinek, pl. a munkaidőre vonatkozó rendelkezések módosításához is. Például, ha a teljes munkaidő részmunkaidőre változik, vagy fordítva. Csak az egyértelműség kedvéért: a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti, így a munkaviszony módosítás nélkül változatlan tartalommal fennáll  , és új munkaszerződés megkötése is szükségtelen (MK 154. Bírósági Határozatok 2000/467. szám). 8/1983. (VI. 29.) EüM?PM együttes rendelet 1992. évi XXII. törvényForrás: Magyarország.hu