A munkaszerződés formai követelményei

munkahely

Milyen formában érvényes a munkaszerződés?    A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni, a szóban megkötött munkaszerződés alapvetően érvénytelen. Ha valamely oknál fogva nem történik meg a munkaszerződés írásba foglalása, ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozhat, ráadásul csak meghatározott időtartamon - a munkába lépést követő 30 napon - belül  . Amennyiben e 30 napos határidő eredménytelenül eltelt, a szóban megkötött munkaszerződést is érvényesnek kell tekinteni.  Hatósági engedély    A munkaviszony létesítéséhez alapvetően nem szükséges hatósági engedély, de ha mégis, úgy a munkaszerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg  . A hatósági engedély hiányában érvénytelen munkaszerződésről beszélünk. Hatósági (gyámhatósági) engedély beszerzése szükséges a 16 éven aluli fiatal munkavállaló alkalmazásához, a külföldi munkavállaló és a szomszédos államokban élő magyar személy honi foglalkoztatásához.  Kinek kell munkavállalási engedélyt kérnie?    A Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya szempontjából - néhány kivételtől eltekintve - közömbös, hogy a munkavállaló magyar vagy külföldi állampolgár, ugyanakkor ha külföldi állampolgár Magyarországon kíván munkát végezni - törvénybe foglalt szabály alapján (néhány kivételtől eltekintve) - a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ engedélye szükséges.  Fontos tudni, hogy az engedély alapján végezhető munka esetében, a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően lehet megkötni  .  Nem kell munkavállalási engedélyt kérnie a magyarországi munkavégzéséhez:  a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek, továbbá az EGT állampolgárának és hozzátartozójának (a legtöbb tagállam állampolgárával szemben még több évig korlátozások érvényesülnek, lásd: 93/2004. (IV. 27.) Korm. rend. 2. § és 1. számú melléklet) . A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának feltételeit a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló jogszabály (8/1999. (XI. 10.) SZCSM rend.) szabályozza. E rendelet meghatározza, hogy  mely esetekben kell kérni a külföldi foglalkoztatásához munkavállalási engedélyt, melyek az engedélyezés általános feltételei, mikor kell elutasítani a kérelmet, milyen szempontokat mérlegelhet a munkaügyi központ az eljárás során, mikor kerülhet sor automatikus engedélyezésre, illetve mely esetekben nincs szükség munkavállalási engedélyre. Nem kell például hatósági engedély a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, illetve a külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez  .  A szomszédos államokban élő magyarok munkavállalása    A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (2001. évi LXII. tv.) hatálya a Horvát Köztársaságban, Szerbia és Montenegróban, Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki a magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá aki nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel  .  Az ilyen személy a Magyar Köztársaság területén engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárásra - nemzetközi szerződésben rögzített eltérésekkel - a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni  .  1991. évi IV. törvény 1992. évi XXII. törvény 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 2001. évi LXII. törvényForrás:Magyarország.hu